Szövetségbe hívja a régió tőzsdéit a BÉT

Be kellett tehát avatkozni a kereskedésbe?

Tavaly márciusban több olyan szakasz volt, amikor például aukciókkal szakítottuk meg a kereskedést azért, hogy a nagy árfolyammozgások mögött rendeződjenek a sorok a vételi és eladási szándékok között.

Van arra bármi esély, hogy a GameStop-részvényről elhíresült botrányhoz hasonló megtörténhessen a magyar piacon?

Már a 2010-es flash crash kapcsán elemeztük a helyzetet, hogy Magyarországon vajon megtörténhet-e hasonló összeomlás, és már akkor egyértelművé vált, hogy a rendszerbe épített biztonsági mechanizmusok azonnal beavatkoznak, és megállítják a folyamatot. Ráadásul a hazai shortállomány elenyésző a tengerentúlihoz képest, a fedezetlen shortolás, azaz a naked short selling pedig Európában nem megengedett, ezért kizártnak tartom hasonló helyzet kialakulását.

A kibocsátási aktivitást milyen módon befolyásolta a pandémia?

Voltak olyan cégek, amelyek készültek piac­ra lépni, ám a járvány olyan előre nem látható kockázatokat jelentett a működésükre nézve, hogy lehetetlenné tett egy korrekt árazást, így elhalasztották a kibocsátást. Bízhatunk ugyanakkor abban, hogy a járvány elmúltával ezek a társaságok megjelennek majd a tőzsdén.

A harmadik hullám küszöbén lát reményt arra, hogy idén új cégek jelenjenek meg a parketten?

Többen tervezik a tőzsdére lépést, a BÉT Mentor programban részt vevőkre is számíthatunk, ezek alapján úgy vélem, hogy idén legalább hat új bevezetés valósulhat meg a részvénypiacon. Ennél jóval több kibocsátás lesz a kötvénypiacon.

Ezek a cégek az Xtendre tartanak?

A főpiacra és a BÉT Xtendre is érkeznek idén társaságok, nagyjából fele-fele arányban.

A piaci szereplők évek óta reménykednek abban, hogy nagy állami vállalatok is megjelenhetnek a parketten. Folynak ez ügyben tárgyalások?

Folyamatos kapcsolatban vagyunk az érintett állami társaságokkal, a BÉT a lehetőségeket és a feltételeket is biztosítja, és a befektetői bázis is adva van. A pesti parketten a forgalom több mint 50 százalékát a nemzetközi befektetők adják, miközben a vállalatok tulajdonosi hányadában is 60 százalék fölött képviseltetik magukat. Bizalom tehát van a magyar vállalatok iránt, a végső döntést ugyanakkor nekik kell meghozniuk.

Sokan számítottak arra, hogy a Wizz Air megjelenik a BÉT-en is, végül a BÉTa piacon landolt. Nem lehet őket meggyőzni egy másodlagos kibocsátásról?

A légitársaság menedzsmentjével rendszeresen tárgyaltunk az elmúlt években, ám érthető módon tavaly a Wizz Air menedzsmentje is mással volt elfoglalva. A BÉTa piaci megjelenés tekinthető első lépésnek abban az irányban, hogy a magyar gyökerű légitársaság közelebb kerüljön a budapesti parketthez.

A Növekedési kötvényprogram látványos sikereket ért el. Nem tekinti ezt a terméket a részvénykibocsátás egy lehetséges alternatívájának, azaz végső soron konkurens terméknek?

A kötvény nem a részvényfinanszírozás, hanem a hitel versenytársa. Magyarországon a cégek elsősorban a bankhitelekre támaszkodtak, miközben nagyon alacsony volt a tőkepiaci finanszírozás ága. A piacfejlesztési stratégiánknak és a jegybank szerepvállalásának tulajdonosként éppen az a célja, hogy nőjön a tőkepiac szerepe a vállalati finanszírozáson belül. A kötvénykibocsátók olyan lépéseket hajtanak végre, amelyek például a tőzsdei megjelenéshez is szükségesek: minősíteniük kell a céget egy nemzetközi hitelminősítővel, be kell nyújtaniuk egy információs dokumentumot, amely azonos, mint egy IPO esetében. A transzparenciakövetelmények is ugyanolyan szigorúak, mint a részvénykibocsátásoknál. Mindez tehát egy edukációs lépésként is felfogható, így, ha később úgy dönt egy cég, hogy a részvény­piacra lép, ezeket a folyamatokat már ismeri.

A kötvények egy szűk befektetői kör számára elérhetők. Ezen nem terveznek változtatni?

A szabályozói előírás szerint legkevesebb százezer euró lehet a kötvény névértéke, ami elsősorban kockázatkezelési döntés. A kötvények ugyanakkor bekerülnek intézményi portfóliókba, így áttételesen a kisbefektetők is hozzájuthatnak ezekhez. A közeljövőben tervezünk egy olyan indexet indítani, amely követi a kötvények árfolyammozgását, ez pedig megalapozhatja olyan további termékek piacra dobását, amelyekkel könnyebben hozzáférhetők lesznek ezek a papírok.

Ezeken túlmenően milyen új termékre

számíthatunk befektetőként?

Dolgozunk a BÉTa piac bővítésén, hogy még több külföldön népszerű eszközt lehessen forintban is jegyezni. A certifikátpiacon folyamatos innováció zajlik, a legnagyobb partnerünk itt az Erste és a Raiffeisen, ők folyamatosan új termékekkel jelennek meg. Az ESG területére is egyre nagyobb figyelem hárul majd a jövőben. Ez a tőkepiaci trend az elmúlt két-három évben látványosan felgyorsult, a befektetők egyre nagyobb súllyal veszik figyelembe a fenntarthatósági szempontokat egy-egy portfólió összeállításakor, ráadásul minderre a járvány rá is erősített. Ezzel kapcsolatban a BÉT már tavaly elindított egy konzultációt, azzal a céllal, hogy elkészüljön egy úgynevezett útmutató, amely segítséget nyújt a kibocsátóknak abban, hogy meg tudjanak felelni a befektetők ez irányú elvárásainak.

A tetszhalott állapotban lévő árupiac

felélesztésére vannak tervek?

Magyarországon jelentős a mezőgazdaság kibocsátása, az ország a gabonatermesztők élvonalába tartozik, ezért valóban jogos elvárás, hogy legyen egy hazai, aktív és transzparens árupiac és áralakítás is. A fejlesztés zajlik, és ebben nagyon aktív szerepet vállal az Equilor, a szolgáltató javaslatait elfogadva változtattunk a termékkonstrukciókon, a specifikációkon, így hosszú idő után a napokban ismét született tranzakció ezen a piacon.

A kispapírok elemzési programját tervezik bővíteni?

Elkötelezettek vagyunk abban, hogy a magyar középvállalatokat támogassuk a tőkepiaci megjelenésben, a felkészülésben, a tőzsdei jelenlétben. Ennek fontos eleme, hogy likviditás legyen a papírban, miután megjelent a parketten. A befektetési szolgáltatók viszont gazdaságossági szempontból olyan cégeket elemeznek, amelyek számukra érdemi aktivitást generálnak, illetve van fizető kereslet a szakmai anyagokra például az alapkezelők részéről. Éppen ezért egy alacsony közkézhányaddal rendelkező, közepes kibocsátó nehezebben éri el, hogy minőségi elemzések készüljenek a részvényéről. Ezt az akadályt igyekeztünk áthidalni azzal, hogy a BÉT rendeli meg ezeket az elemzéseket. Vizsgáljuk ugyanakkor annak feltételeit, hogy anyagi szempontból hogyan tehető mindez hosszú távon is fenntarthatóvá, hiszen a BÉT számára ez nem egy megtérülő befektetés.

A lakossági aktivitást sikerült élénkíteni a részvénypiacon?

A hazai részvénypiacon a lakossági befektetők a teljes forgalom 25 százalékát adták 2020-ban, ami nemzetközi összevetésben kiemelkedőnek számít, és több mint 50 ezer magánszemély kötött üzletet a BÉT-en. Az elmúlt öt évben megduplázódott a kisbefektetőknél lévő részvényállomány. Ám ha onnan vizsgáljuk a kérdést, hogy a lakossági megtakarítások tízéves vonatkozásban szintén duplázódtak, akkor kiderül, hogy a nettó pénzügyi vagyonon belül továbbra is csekély, mindössze 1,5 százalékos a részvényekben lévő megtakarítás. Ez azt is jelenti, hogy bőven vannak tartalékok arra, hogy ez az arány érdemben javuljon.

Rendre felmerül a kérdés, hogy a régión belül van-e létjogosultsága több kis önálló tőzsdének. Nem lenne észszerű az összefogás?

Évek óta aktív szakmai kapcsolatban vagyunk a régió tőzsdéivel, példa erre az első közös termékfejlesztési projekt, a CEE+ index, amely már a gyakorlatban is működik. A felülvizsgált stratégiánkban – amelyet a közgyűlésnek még jóvá kell hagynia – célként tűztük ki, hogy növeljük aktivitásunkat a régióban. Kezdeményezői szeretnénk lenni egy szorosabb együttműködésnek a börzék között. A világ nagy tőzsdéivel összevetve a környező országok börzéi kevésbé láthatók, a méretbeli szakadék azonban összefogással szűkíthető lenne. Ebben az együttműködésben a BÉT vállalná a vezető szerepet egyenlő partneri viszonyok mellett, elsősorban az elmúlt évek szakmai tapasztalataira, sikereire támaszkodva. A BÉT-en az elmúlt öt évben véghezvitt fejlesztések kezdenek beérni, és ezt látják mások is. Az elmúlt napokban jelent meg egy, az Európai Bizottság által írt tanulmány, amelyben jó példaként hozták fel a BÉT által kezdeményezett középvállalati szolgáltatásokat.

A felülvizsgált stratégia további új elemeket is tartalmaz?

Nem arról van szó, hogy 180 fokos fordulat következik be a stratégiánkban, inkább finomhangolásokat tervezünk. Gőzerővel építkezünk: még aktívabb szerepet szeretnénk vállalni a kkv-k tőkepiaci segítésében, a zárt körű tranzakciókban, folytatjuk az ökoszisztéma-építést, tovább bővítenénk a BÉT 50 üzleti klubot és az ELITE-es cégek számát. A befektetői oldalon folytatni akarjuk az edukációt, a BÉT nem titkolt célja, hogy egyfajta tőkepiaci tudásközponttá is váljon. Ezen belül kiemelt figyelmet kap majd az ESG, amelyre a termékfejlesztésben is nagy szerep hárul. Ha megvalósul a régiós összefogás, ezeket a fejlesztéseket még magasabb szintre emeli.

Sokan várják már a piacon a BÉT papír­jait. Mikorra lehet a tőzsdei megjelenésre számítani?

A tőzsdei megjelenést mint célt az igazgatóság már kijelölte a BÉT számára. Megkezdtük a kibocsátás technikai előkészületeit, ilyen például az IFRS-re történő átállás, a belső folyamataink, szabályzataink felülvizsgálata, harmonizációja, illetve a befektetői kapcsolattartás kialakítása. Egy 2022-es kibocsátás a jelen állapotok szerint reálisnak tűnik.