Dőlnek a rekordok a betéteknél

C saknem 19 százalékkal növekedett a februárig tartó egy év alatt a lakossági betétek állománya, és hajszállal ugyan, de meghaladta a 10 900 milliárd forintot – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank által kimutatott mennyiség ezzel új csúcsra emelkedett, és a betétek részesedése is tovább nőtt a háztartások megtakarítási portfóliójában. Az MNB adatai szerint változatlanul emelkedik a lekötés nélküli folyószámlabetétek aránya a kimutatott állományon belül. A látra szóló és folyószámlabetétek állománya ugyanis az elmúlt egy év alatt az átlagnál is gyorsabban, 21,6 százalékkal emelkedett, meghaladva így a 8420 milliárd forintot. A lekötés nélküli betétek folytatódó térnyerésében egyrészt meghatározó a szerepe a stabilan alacsony kamatkörnyezetnek, másrészt a koronavírus-járványból eredő bizonytalan helyzetnek és az alacsony szinten mozgó lakossági fogyasztásnak is. Gyanítható továbbá, hogy a törlesztési moratórium nyomán felszabadult források egy része is a folyószámlákra vándorol, aminek szintén elsősorban a lekötés nélküli betéteknél lehet hatása. A majdnem 22 százalékos éves bővülés nyomán mindenesetre a folyószámlabetétek részesedése februárban már 77,3 százaléknál járt a teljes portfólióban, szemben az egy évvel korábbi 73,9-del.

Az elmúlt egy év a devizabetétek szempontjából is igen kedvezően alakult. Ezek állománya majdnem pontosan negyedével emelkedett a február végéig tartó egy év alatt, meghaladva az 1571 milliárd forintot. Figyelemre méltó, hogy ezen belül a lekötés nélküli devizabetétek mennyisége több mint 34 százalékkal gyarapodott, és 1293,1 milliárd forintot ért el. A devizabetétek állományának növekedésében persze szerepe volt a forintárfolyam alakulásának is, ám a friss pénzek is kellettek a dinamikus bővüléshez. A lekötött betéteknél viszont változatlanul nem túl acélosak a számok. Itt egyedül a két éven túl lekötött konstrukcióknál emelkedett az állomány – 8,1 százalékkal –, és 1234,1 milliárd forintot ért el február végén. Az éven belüli lejáratra lekötött betéteknél viszont valamivel 1200 milliárd forint felett stagnált az állomány, a legalább egy-, de legfeljebb kétéves lejáratúaknál pedig már szinte az alig mérhető kategóriába tartozik, 32,6 milliárd forintos mennyiség mellett.

A tranzakciókra vonatkozó MNB-statisztikák szerint mind 2020 egészében, mind az idei első két hónapban igen sok friss pénz áramlott a betétekbe. A jegybank kimutatása szerint az idei első két havi, eredeti tranzakciós egyenleg – tehát az új elhelyezések és a kivétek különbsége – 247,1 milliárd forintot ért el, ami óriási ugrás az egy évvel korábbi 34,6 milliárdhoz képest.

Hasonló a helyzet az egész éves adatokat vizsgálva is: 2020-ban meghaladta az 1600 milliárd forintot a tranzakciók egyenlege, miközben egy évvel korábban még nem egészen 590 milliárdot tett ki. Az év előttünk álló részében azonban már több okból is számítani lehet arra, hogy csökken majd a növekedés üteme a lakossági betétek állományánál. Egyrészt a gazdaság újranyitásával, a korlátozó intézkedések várható feloldásával párhuzamosan nő majd a lakosság fogyasztási, beruházási kedve, ami hatással lehet a betétek meglévő állományára és a frissen érkező pénzek mennyiségére is. Másrészt az év derekán várhatóan a hiteltörlesztési moratórium is megszűnik, ami szintén csökkentheti a lakosság tartalékképzési lehetőségeit.