Dübörög a jelentési szezon

Murányi Ernő | A Deutsche Bank és a Banco Santander remekbe szabott beszámolóival folytatódott tegnap az európai gyorsjelentési szezon. A német nagybank – a piaci konszenzust majdnem 7 százalékkal felülmúló – 908 millió eurós nettó nyeresége hét éve a legmagasabb negyedéves profit a cég történetében. A 34 százalékkal bővülő kötvénykereskedési üzletág teljesítményét még az amerikai konkurencia is megirigyelheti, de kiemelkedően növekedett a befektetési banki tevékenység is. Az Archegos-botrányból is kimaradó frankfurti pénzintézet éves szinten stagnálásra javította idei bevételi várakozását.

A Banco Santander éves összevetésben megötszöröződő, 1,6 milliárd eurós profitja is messze túlszárnyalta az 1,2 milliárd eurós elemzői konszenzust. A spanyol bank a becsült 2,85 milliárd euróval szemben csak 2 milliárd eurónyi céltartalékot képzett, bár átalakítási költség címén egy 530 millió eurós egyszeri kiadás rontotta a mérleget. Az erős nemzetközi hálózattal rendelkező bankcsoport különösen jól teljesített az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában.

Ha már a pénzügyi szféránál tartunk, szemet szúr a Visa jelentése is, a világ legnagyobb bankkártyakiadó társasága ugyanis beállította egy évvel ezelőtti eredményét, ami az egy részvényre jutó 1,38 dolláros nyereségét (EPS) illeti. Az elemzők mindössze 1,27 dollárra tették a mércét. A nettó bevétel 2,1 százalékkal, 5,73 milliárd dollárra csökkent, szemben a várt 5,56 milliárd dollárral. Ez hatalmas teljesítmény globális turizmus híján, nem véletlenül jegyezte meg Alfred Kelly vezérigazgató, hogy megerősödve kerültek ki a krízisből. Már csak az indiai járványhelyzet okoz fejfájást a menedzsmentnek, ám annak hatását még nem tudják megbecsülni.

A Microsoft 44 százalékkal emelkedő, 1,95 dolláros EPS-e is rávert az 1,78 dolláros előrejelzésre, a tőzsdezárás utáni elektronikus kereskedésben a cég részvényei mégis 2,5 százalékkal gyengültek, mivel egy 620 millió dolláros indiai adóügyi per megnyerése és devizahatások is hajtották a növekedést. Lehet, hogy túl szigorúak voltak a befektetők, hiszen részint a felhőszolgáltatási üzletág 33 százalékkal, 17,7 milliárd dollárra hízó értékesítései nyomán a vállalat 41,7 milliárdos összbevétele is túllépte a konszenzust 1,5 százalékkal.

Több mint 3 százalékkal drágultak Tokióban a Sony részvényei, ami nem is csoda, hiszen a szórakoztatóelektronikai cégből fokozatosan internetes tartalomszolgáltatóvá váló társaság – a várttól elmaradó üzemi eredménye dacára – EPS-ágon a 0,33 jenes piaci várakozáshoz képest 0,8 jent szállított részvényenként. Noha az április 1-jén megkezdett új üzleti évére nagyjából negyedével visszaeső profittal kalkulál a cég, részvényei erősödését segítette az 1,8 milliárd dollár értékben meghirdetett részvény-visszavásárlási program is.