A napokban tette közzé az EY, hogy globális felmérése szerint a befektetők közel fele már a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat is figyelembe veszi pénzügyi beruházásainál. Míg a Dow Jones Market Data szerint 94 amerikai tőzsdén kereskedett ESG alap kosara átlagosan több mint 20 százalékkal emelkedett tavaly, felülmúlva az S&P 500 több mint 16 százalékos nyereségét. Mégis érzékeny veszteséget szenvedett az ESG kultúra Japánban. Korábban az ESG egyik élharcosa volt, a vezetőváltás óta azonban elcsendesedett ezen a területen a világ legnagyobb nyugdíjalapja, a Japán Állami Nyugdíjalap.
2015-ben vette át a japán nyugdíjalap vezetését Hiromichi Mizuno, aki korát megelőzve, már akkor középpontba állította az ESG megfontolásokat
– mondta a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor vezető elemzője. Emlékeztetve, pár évvel ezelőtt a Harvard Business Review úgy fogalmazott, hogy a japán nyugdíjalap „megváltoztatja a világot” a befektetéseiken keresztül.
Tavaly áprilisában Eiji Ueda követte Mizunot, s azóta a befektetéseik fókuszába ismét a pénzügyi teljesítmény került. Ráadásul az alap keze részben meg van kötve, mert nem lehet aktivista befektető, részvényeivel nem szavazhat, illetve nem nyújthat be javaslatokat a cégek vezetőségei felé, ellentétben a Norvég Alappal, mely kifejezetten aktivista ezen a területen is.
Hogy a kizárólagos pénzügyi szempontok még mindig milyen mélyen lehetnek beágyazva az üzleti kultúrába, arra a Goldman Sachs koppenhágai irodája világított rá. Megállapították, hogy
az ESG befektetések terén továbbra is sikeresebbek az elemzők, mint a tőzsdei algoritmusok, miközben a tengerentúlon a kötések többsége mögött már automata kereskedő áll.
A skandináv országokban a vagyonkezelési üzletágban kiemelten fontosak az ESG szempontok alapján is mérlegelt befektetési ajánlások. Ám úgy tűnik, a környezeti és társadalmi szempontokat még nem értik eléggé a tőzsderobotok. Talán ezen az új területen még kevés az adat, vagy a finomhangolás során túl sok az emberi szempont.
