Történetének legnagyobb sokkját szenvedte el tavaly az olajipar, de a Mol csoportnak integrált működésének és az új kihívásokra adott gyors reakciónak köszönhetően még ebben a rendkívüli időszakban is sikerült megőriznie pénzügyi stabilitását.
Bár a válságnak még nincs vége, már látják a fényt az alagút végén, az idei év pedig már a növekedésről szólhat
– hangsúlyozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a vállalat éves közgyűlést követő sajtóbeszélgetésen.
A járványhelyzet miatt rendkívüli formában, a részvényesek részvételét mellőzve megtartott közgyűlésen az olajvállalat igazgatósága úgy határozott, hogy a tavalyi üzleti éve után idén összesen 75,875 milliárd forint osztalékot fizet. A jelenleg 7,37 százalékra rúgó saját állományra eső osztalékot az osztalékra jogosult részvényeseknek fizeti ki a társaság, ez alapján az egy részvényre jutó 99,96 forint,
ami a Mol-papírok szerdai, 2046 forintos záróára mellett 4,9 százalékos osztalékhozamnak felel meg.
Megszavazta a 75,9 milliárd forintos osztalékot a Mol igazgatósága
A határozati javaslatokkal minden tekintetben megegyező döntést hozott csütörtök délelőtt a Mol igazgatósága az olajtársaság rendes közgyűlésének nevében eljárva.
A tényleges összeg viszont ennél akár kisebb is lehet, miután a társaság két hete jelezte, hogy a részvénycsomag 5,24 százalékát kitevő, jelenleg saját kézben lévő 42 977 996 darab törzsrészvényt egy új közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványra, a Mol-Új Európa Alapítványra ruházza át, és az állam kezében lévő, ugyanennyi részvénymennyiség is a közfeladatokat ellátó vagyonkezelőhöz kerülne. Emiatt pedig az osztaléktömeg is ennyivel több részvény között oszthatják szét a jövőben, az viszont ma még egyáltalán nem világos, hogy az idei kifizetést is érinti-e a lépés.
Az osztalék kifizetésének napját az igazgatóság hagyja jóvá, vélhetőleg május végén hozhat döntést erről a testület. Az osztalékbevételből akkor részesülhet már idén is az új alapítvány, ha a részvénytranszferre az osztalékfizetés idejéig sor kerül. Ennek viszont jogszabályi feltételei is vannak, hiszen az állam részéről az alapítványhoz való csatlakozást törvény szabályozza
– válaszolta a Világgazdaság kérdésére Hernádi Zsolt. A Mol papírjainak kurzusa az állammal közös új alapítvány létrehozásának április eleji bejelentése óta több mint nyolc százalékkal estek, a vezérigazgató szerint azonban nagy merészség lenne a részvényár mozgását ebből levezetni.
Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője korábban lapunknak úgy számolt,
a sajátrészvény-állomány átruházása 75 milliárd forint veszteséggel jár a Mol részvényeseinek.
A társaság vezetése azonban nem osztja ezt a nézetet. Simola József pénzügyi vezérigazgató-helyettes azzal érvelt, hogy az alapítvány elindításával a Mol célja, hogy közvetlen társadalmi felelősségvállaláshoz (CSR) kapcsolódó támogatási kiadásai csökkenjenek, és ezt a feladatot az alapítvány vegye át. Ilyen szempontból a Molból erre a célra kiáramló pénzmennyiség nem fog nőni, így a részvényeseket sem éri kár, emiatt nincs is ok arra, hogy a társaság kompenzálja őket. A Mol szerint a befektetőknek garanciát jelent egyfelől, hogy az alapítvány működése egyértelműen hozzá lesz kötve a Mol a fenntarthatósági céljaihoz, amitől nem lehet majd eltérni. Másrészt, a társaság az osztalékból kifizetett támogatásokon felül is képes lesz a büdzséjéből részvényesi értéknövelő projekteket megvalósítani.
Ratatics Péter, a Mol csoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős vezérigazgató-helyettese azzal számol, hogy
az üzemanyagkereslet várhatóan 2022 végére épülhet vissza a pandémia előtti szintre,
főként a légi közlekedés, illetve a logisztika és tömegközlekedés lassúbb helyreállása miatt, a lakossági üzemanyagoknál, a benzinnél viszont már idén nyáron is erős keresletnövekedést várnak. A Mol tervei szerint az év végéig a kúthálózatuk tíz százalékában elérhető lesz a járművel elektromos töltése.
Az igazgatóság 5 507,3 milliárd forint mérlegfőösszeggel és 51,713 milliárd forint adózás utáni veszteséggel fogadta el
a Mol 2020-as konszolidált beszámolóját, és 18 hónappal meghosszabbította a saját részvény vásárlás lehetőségét is, azzal a megkötéssel, hogy a társaság tulajdonában lévő saját részvények együttes névértékének összege egy időpontban sem haladhatja meg a mindenkori alaptőke 25 százalékát. A testület döntése értelmében új tagként öt évre bekerült a Mol felügyelő bizottságába Nagy Márton, a jegybank korábbi alelnöke, miniszterelnöki főtanácsadó mellett a klímapolitikáért felelős államtitkári posztról idén távozó Kaderják Péter, valamint Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) korábbi elnöke is.
