Lemaradásban vannak a régiós tőzsdeindexek a nyugat-európai és tengerentúli társaiktól. Miközben a hírek rendszeresen arról szólnak, hogy történelmi csúcson zár a német DAX index, vagy éppen sohasem látott magasságokban jár a Dow Jones és a Nasdaq, addig
a prágai, a varsói vagy a Budapesti Értéktőzsde vezető mutatójára inkább az oldalazás a jellemző.
Persze elmaradásról, oldalazásról beszélni csak a globálisan vezető piacok raliját látva lehet. Tény ugyanis, hogy 2020 októberében alig 32 ezer pont fölött állt a BUX, és azóta – szinte töretlenül – emelkedett a most jellemző 44 ezer pont fölötti értékre. Ez pedig nagyjából 2 ezer ponttal marad el eddigi rekordjától, a 46 082 ponttól. Ha megnézzük a régiós társakat, hasonló kép rajzolódik ki. Az emelkedés mértéke persze különböző, de mind a prágai, mind a bukaresti vagy akár a varsói börze indexe is jóformán a BUX-szal egy napon indult el felfelé. Ezzel szemben a New York-i és a frankfurti mutatók bezuhantak tavaly tavasszal, a koronavírus-járvány első hulláma idején, de a márciusi sokkot követően töretlen a felívelésük, és mára sorra döntik a rekordjaikat is.
Van növekedési potenciál a feltörekvő piacokban
– mondta a Világgazdaságnak Miró József, az Erste Befektetési Zrt. stratégája. Szerinte a régiós országokat érzékenyen érintette a járvány harmadik hulláma. Ugyanakkor,
ha egy lassabb, de fenntartható nyitási időszak kezdődik, akkor a közép-európai piacok is a befektetők fókuszába kerülhetnek.
A fundamentumok nem változtak, nehezen lehet megtalálni a mostani helyzet okait – hangsúlyozta a szakértő.
A gazdaságok nyitása bizonyos szektoroknak igen kedvező lehet, a fogyasztás fel fog pörögni, ami egyedi sztorik kialakulásához vezet.
Például az olajcégek várható erősödése vagy éppen az utazásszervezők papírjainak borítékolható ralija, a légitársaságok népszerűsödése, nem is beszélve a szállodák részvényeinek erősödéséről, akár rekordszintekre is repítheti a régiós piacokat. Arra viszont nem kell számítani, hogy a régiós hozamszintek emelkedésének időszakában majd tömegesen fordulnak a befektetők a részvények felé, és adják el a válság alatt felhalmozott, biztonságot nyújtó kötvényportfólióikat. A szakértő úgy véli, hogy az meglódulásával is számolni kell, sokan fogják igénybe venni a szolgáltatásokat egy alapvetően kevesebb szereplőből álló piacon.
Miró József szerint a magyar piac alulértékelt. Ha a vezető papírokat nézzük,
Az alappályából kiindulva azonban 15 százalékos plusz lehet a papírban. Ha a blue chipek árazásából számolunk, akkor Miró József szerint reális az év végéig 6 ezer pontos BUX-növekedést valószínűsíteni, ami még időarányosan is azt jelenti, hogy 7-8 százalékos elmaradásban van a hazai börze vezető mutatója.
Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője, Varga Zoltán szerint a devizapiaci fejleményekkel lehet összefüggésben a feltörekvő részvénypiacok várttól elmaradó teljesítménye. Úgy véli, hogy az általános kockázatkerülő magatartás nem engedi jelentősen erősödni a régiós tőzsdéket, ugyanis a befektetők attól tartanak, hogy a forint, illetve zloty utóbbi hónapokban tapasztalt gyengülése átragad a börzékre is.
