Megjelent a jegybank zöldajánlása
Már a parlament előtt van az a törvényjavaslat, amely a fenntarthatósággal egészítené ki a jegybank mandátumait – mondta el Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti alelnöke a jegybank zöldajánlásának részleteit bemutató konferencián. A jegybank tavaly decemberben jelentette meg a honlapján az ajánlástervezetét, amelyről 60 napos társadalmi konzultációt is indított.
A most meghirdetett ajánlás révén tudja elősegíteni az MNB, hogy a pénzügyi szektor egyre inkább beemelje a fenntarthatósági, környezeti kérdést a mindennapi működésének fókuszába. Ezt azért kell szabályozói oldalon is megjelentetni, mert – miként arra a jegybank felmérése rámutatott – bár a környezeti és fenntarthatósági kockázatok jelen vannak a pénzügyi szereplők életében, ennek még nem alakult ki a szervezeti értékelése. Szervezett keretek között csak az intézmények negyede méri fel ezt a kockázatot.
A bankok egyharmada vitatja csak meg felső szinten a fenntarthatósággal és a környezeti károkkal kapcsolatos kockázatokat, sok helyen nincs is külön felelőse ezen kockázatok felmérésének, és hiányoznak a belső eljárásrendek is. A bankok kétharmadának nincs pontos információja arról sem, hogy a fenntarthatóság szempontjából mekkora a problémásnak tekinthető üzletágak kitettsége.
Európában az Európai Bankhatóság (EBA) vizsgálja, hogyan illeszthetők a fenntarthatósági szempontok a tőkekövetelményekbe, a banki kockázatkezelési elvárásokba és a felügyeleti munkába, de a pénzügyi felügyeletek és jegybankok hálózata, valamint az Európai Központi Bank is intézkedéseket vizsgál. Amíg a végleges uniós szabályozás nem készül el, addig az MNB a mostani ajánlásokkal igyekszik elősegíteni a hazai hitelintézetek igazodását. Ez akár versenyelőny is lehet, hiszen így a hazai pénzügyi közvetítő rendszer tagjai hamarabb tudnak felkészülni a következő időszakban mindenkitől megkövetelt elvárások alkalmazására.
A bankoknak a fenntarthatóság felé fordulás a másik oldalról jó lehetőség. Kandrács Csaba szerint jelentős finanszírozói igény lép majd fel azon beruházások esetében, amelyeket a fenntarthatóság inspirál – tanulmányok szerint évente a GDP 2,5 százalékát kellene fenntarthatósági célokra költeni, hogy 2050-ig teljesülhessenek a párizsi klímacélok. A jegybanki ajánlás alapján a bankoknak azonosítaniuk kell a környezeti kockázatokat, és be kell építeniük üzleti stratégiájukba. Elvárás a környezetileg nem fenntartható tevékenységek finanszírozásának mérséklése, a fenntartható beruházások nagyobb portfólióarányának elérése. A pénzintézetek vállalatirányítási rendszerét úgy kell kialakítani, hogy a vezető testületek kellően informáltak legyenek, és kollektív felelősségük legyen a fenntarthatósági kockázatok kezelésében. Az intézményeknek megfelelő szakértelemmel rendelkező munkatársakat kell alkalmazniuk – miként ez ma már elvárás például a pénzmosás elleni területen.
A kockázatfelmérést elsőként becslések, majd egyre inkább stressztesztek és vizsgálatok alapján kell a felügyeleti szervezeteknek meglépniük. Kandrács Csaba elismerte, hogy a rendelkezésre álló módszertanok ma még jórészt kiforratlanok. Épp ezért egyelőre bármely módszertan alkalmazását elfogadja a jegybank. Szabályok írják elő a fenntarthatósági intézkedések nyilvánosságra hozatalának módját is.
Az ajánlás 2021. június 1-jén lép életbe, alkalmazását az MNB külön tudástárral és konzultációs lehetőséggel segíti. A negyedik negyedévében az MNB a hitelintézetekkel kétoldalú konzultációkat folytat majd, felmérve az intézmények és így a piac felkészültségét, és egyedi, az adott bankra szabott, illetve újabb szektorszintű javaslatokat is megfogalmazhat.
Az emberek is akarják
A Greenpeace felmérése szerint a magyar válaszadók 77 százaléka várja a hazai bankoktól, hogy környezettudatos üzletpolitikát folytassanak – mondta előadásában Mező János Bálint, a Greenpeace Magyarország ügyvezető igazgatója.
