Robot nem helyettesítheti az elemzői gondolkodást

F. J. | Az EY globális felmérése szerint a befektetők közel fele már a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontokat is figyelembe veszi pénzügyi beruházásainál. E befektetések jól is fial­nak, hiszen a Dow Jones Market Data szerint az amerikai tőzsdén kereskedett 94 ESG-alap kosara átlagosan 20 százalékkal emelkedett tavaly, felülmúlva az S&P 500 16 százalékos nyereségét. Az ESG-kultúrát viszont komoly csapás érte azzal, hogy egyik élharcosa, a japán állami nyugdíjalap a vezetőváltása után stratégiát is váltott – mondta a Világgazdaságnak Török Lajos, az Equilor vezető elemzője, emlékeztetve arra, hogy a nyugdíjalapot 2015 óta ESG-megfontolások szerint menedzselő Hiromicsi Mizuno helyét tavaly áprilisban a profitelvű Eiji Ueda vette át, s azóta a befektetéseik fókuszába ismét a pénzügyi teljesítmény került. Igaz, Japánban nincs törvényben rögzítve, hogy az ESG-megfontolásokat is figyelembe kell venni a befektetéseknél, mindössze az infláció feletti 1,7 százalékos hozamelvárás van lefektetve. Ráadásul az alap keze részben meg van kötve, mert nem lehet aktivista befektető, a részvényeivel nem szavazhat, illetve nem nyújthat be javaslatokat a cégek vezetőségeinek. Hogy a kizárólagos pénzügyi szempontok még mindig milyen mélyen élnek az üzleti kultúrában, arra a Goldman Sachs koppenhágai irodája világított rá. Megállapították, hogy az ESG-befektetések terén továbbra is sikeresebbek az elemzők, mint a tőzsdei algoritmusok, miközben a tengerentúlon a kötések többsége mögött már robotkereskedő áll. A skandináv országokban azt tapasztalták, hogy a környezeti és társadalmi szempontokat még nem értik eléggé a tőzsderobotok. Talán e területen még kevés az adat, vagy a finomhangolás során túl sok az emberi szempont.