Aligha volt alaptalan Yellen elszólása

Amikor az amerikai pénzügyminiszter beszél, arra a befektetők mindig odafigyelnek. Amit viszont legutóbb halhattak tőle, az nem aratott nagy tetszést. A korábbi Fed-elnök, Janet Yellen szerint ugyanis lehetséges, hogy az amerikai gazdaság „túlfűtöttségének” elkerülése érdekében magasabb kamatokra lesz szükség. A túlfűtöttség a Joe Biden által bejelentett beruházási program miatt következhet be. „Lehetséges, hogy a kamatoknak emelkedniük kell, hogy gazdaságunk ne melegedjen túl” – mondta Yellen a The Atlantic magazin által rendezett online eseményen kedden, ahol a kamatok „nagyon visszafogott emelését” emlegette. Az amerikai gazdaság számára ugyanakkor a beruházási program szükséges annak érdekében, hogy versenyképes és produktív legyen. „Úgy gondolom, gazdaságunk ezek által gyorsabban növekszik majd” – tette hozzá.

Mondatai hatalmas felbolydulást keltettek a piacokon, a technológiai részvények piacán eladási hullámot generálva, hiszen ezek a vállalatok élik meg a legnehezebben a kamatemeléseket, mivel a legnagyobb és állandó finanszírozási igényűek, elég, ha csak a kutatás-fejlesztésre gondolunk. Később a miniszter tisztázta, hogy nem jósolt, és nem tett ajánlásokat a Fednek, amelynek függetlenségét tiszteletben tartja. A The Wall Street Journal rendezvényén már arról beszélt, hogy az áremelkedések a gazdasági növekedés gyorsulásának idején inkább átmenetiek lesznek. Ami az előző kijelentését illeti, „az emelkedő kamatok lehetőségéről” azt mondta: „Ez nem az, amit várok vagy ajánlok.”

A Yellen által elmondottak tartalma nem volt forradalmi. Az Egyesült Államok gazdasága jó úton halad az idén a teljes kilábalás felé, mivel a kereslet visszapattanni látszik a mélypontról, és javul a foglalkoztatási helyzet. A gazdaság erősödése miatt azonban a Fednek végül emelnie kell a kamatlábakat, amelyek nem maradhatnak a végtelenségig a mélyponton.

A piacok elégedetlenek voltak az egyébként már nyilvánvaló ténnyel: a kamatok emelkedni fognak. A fő kérdés azonban az, hogy ez legkorábban mikor történhet meg, főleg egy olyan részvénypiacon, ahol a papírok értékeltsége igen magas. A kamatemelés hatására ugyanis a korábban jövedelmező részvénybefektetések megtérülései csökkennek, illetve olyan befektetési alternatívák jelenhetnek meg, amelyek elszívják a jelenleg szinte kizárólag a tőzsdére áramló pénz egy részét.

Az elmúlt időszakban a Fed tisztségviselői folyamatosan olyan nyilatkozatokat tettek, hogy az infláció csak átmenetileg éri el vagy lépi túl a célt. A világjárvány végének lehetősége azonban – amely az oltási kampányok előrehaladtával következhet be – bizonyos értelemben tudathasadásos állapotot idézett elő a tengerentúli piacokon. A jelenség leglátványosabban az állampapír- és a részvénypiaci befektetők várakozásai közötti különbségben volt megfigyelhető. Miközben a meghatározó referenciaként szolgáló tízéves államkötvények hozama az elmúlt év augusztusa óta jelentősen emelkedett, ugyanúgy szakadatlanul növekedett az S&P 500 tőzsdeindex értéke is. A Fed a nyilatkozataival hűteni kívánta a kötvénypiaci befektetők hangulatát, míg a részvénypiacokat stabilizálni akarta azzal, hogy a „lower for longer” kamatpolitikája nem szenvedhet csorbát, legalábbis 2023-ig.

A világjárványt követő szűk keresztmetszetek – amelyekről egyre több vállalat számol be – mindenféle problémákat okoznak az ellátási láncokban, és ez magasabb árakhoz vezethet. Az Institute for Supply Management gyártók körében végzett felmérésében, amely a hét elején jelent meg, a beszerzési menedzserek emelkedő árakra, valamint az alkatrészek és anyagok korlátozott kínálatára panaszkodtak. Az egyik válaszadó szerint a jelenlegi félvezetőhiány jelentős hatással van az átfutási időkre és az árakra. Ezenkívül úgy tűnik, az árak általános emelkedése tapasztalható a legtöbb, ha nem az összes ellátási vonalon.

Az talán már nem kérdés, hogy jelentősebb infláció lesz a Covid után. Az amerikai pénzügyminiszter valószínűleg nem véletlenül szólta el magát. A kérdés inkább az, hogy az emelkedés átmeneti lesz-e, ahogy ő most előre jelezte, vagy tartós marad, illetve hogy ez egyértelműen a gazdaság egészének „túlmelegedését” fogja-e jelenteni.