Tovább csökkent az első negyedévben nyilvántartott mulasztások száma a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által működtetett Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) lakossági alrendszerében:
A még fennálló mulasztások száma ennél is gyorsabb ütemben csökkent a KHR lakossági alrendszerében: a 889 ezres szám 6,2 százalékos csökkenést tükröz az egy negyedévvel korábbihoz képest. A megszűnt lakossági mulasztások száma viszont 11 ezerrel, 243 ezerre emelkedett az idei év első három hónapjában.
A lakossági KHR-ben március végén összesen 9,324 millió szerződés szerepelt március végén, ami 91 ezerrel kevesebb a 2020. véginél. Az utóbbi évek trendjének megfelelően a lakossági alrendszerben szereplő természetes személyek száma is csökkent az év első három hónapjában:
A KHR mulasztási listáján szereplő lakossági hitelszerződések számának mérséklődéséhez tavaly a 2020 márciusa óta élő hiteltörlesztési moratórium is hozzájárulhatott, és persze az is, hogy mind a KHR-ben szereplő szerződések száma, mind a rendszerben szereplő magánszemélyeké lassú csökkenést mutatott.
A vállalkozási alrendszerben hasonló tendenciák érvényesültek az első negyedévben: márciusban 160 ezret ért el az összes nyilvántartott késedelem száma, ami 9 ezerrel kevesebb a múlt év decemberinél.
Az összes, a KHR-ben szereplő vállalkozási hitelszerződés számában ugyanakkor enyhe emelkedést mutatott ki az első negyedévre vonatkozóan a BISZ Zrt., a március végén nyilvántartott 1,033 millió szerződés 18 ezerrel volt több a három hónappal korábbinál.
A BISZ honlapján szereplő tájékoztató szerint a társaság a következő időszakban a nála felhalmozódott adattömeg feldolgozása után különböző performanciamutatókat is közzétesz a hitelezési piacról. Ezek közül az első, már elindult mutató a BISZ Hitelezési Index (BHI), amely a hitelezés változását jelzi a vizsgált ciklusban az új hitelszerződések megjelenésének darabszámvizsgálatával. A mutatóban a vizsgált ciklus új hiteleinek számát vetik össze az előző év azonos időszaka hiteleinek számával. Az index eredményét százalékban határozzák meg, és azt mutatja, hogy az egy évvel korábbi negyedévhez képest – ezt veszik száz százaléknak – csökkent vagy növekedett-e a vizsgált negyedév teljesítménye. A pandémia első hullámával beköszönő új helyzet nagyon komoly megtorpanást okozott a hitelezésben:
Fokozatos javulás után viszont az utolsó negyedév váratlanul erősre sikeredett, így a BHI értéke 75 százalékra kapaszkodott vissza. A BHI adatai szerint a járvány a lakossági piacot viselte meg inkább: ott a második negyedévi mélypontnál 52 százalékos volt az alindex (BHI-L) értéke, amelyet 2020 utolsó negyedévére 72 százalékra sikerült feltornászni. A pandémiás sokk a vállalkozási alindexnél (BHI-V) is éreztette hatását, amelynél az érték a második negyedévre 66 százalékra esett vissza. Részben az állami programok ösztönző hatásának köszönhetően viszont itt nagyon gyors javulás következett be, és a BHI-V értéke az utolsó negyedévre elérte a 99 százalékot.
