Közelítjük az uniós átlagértéket

Az Európai Unióban 2019-ben egy főre vetítve Magyarországon növekedett az ötödik leggyorsabban az elektronikus fizetési tranzakciók száma – derült ki az Európai Központi Bank (ECB) által most közzétett statisztikákból. Eszerint 2019-ben Magyarországon – a pénzügyi intézmények egymás közötti átutalásait nem számítva – 1,476 milliárd fizetési tranzakció történt, ami egy lakosra lebontva évi 151,1 tranzakciónak felel meg. Az adatok szerint míg 2015-ben egy magyar tízből három napon fizetett bankkártyával, vagy küldött átutalást, addig 2019-ben tízből már négy olyan nap volt, amikor valamilyen elektronikus banki pénzforgalmi szolgáltatást vett igénybe.

Az egy lakosra jutó elektronikus fizetési tranzakciók száma a 2018‑as 136,6-ről emelkedett a 2019-es 151,1-re. Az általunk elért 14,8 százalékos növekedésnél jobb adatot csak Románia, Bulgária, Lengyelország és két kis lélekszámú ország, Málta és Lettország tud felmutatni a 2019-es évből.

A megfigyelt időszak statisztikájában éllovas Románia több mint 25 és Bulgária 20 százalékot meghaladó növekedéséhez ugyanakkor fontos hozzátenni, hogy keleti szomszédunknál még így is csak évi 65, Bulgáriában pedig száz elektronikus fizetés jut egy főre.

Ennek ellenére megsüvegelendő, hogy Magyarország a 2019-es, 14,8 százalékos növekedéssel csaknem kétszer olyan gyors bővülést tud felmutatni, mint a 7,8 százalékkal bővülő euróövezet, s csökkent a hátrányunk a 2019-ben 8,6 százalékos bővülésre képes EU-átlaghoz viszonyítva is. Sőt, 2019-ben a V4-ekre is sikerült ráverni, hiszen a négy visegrádi országban a növekedés csak 13,5 százalékos volt.

Ötéves távlatban viszont már nem állunk ilyen jól, hiszen ebben az összevetésben az egy főre eső tranzakciók számában mindössze 38,6 százalékos növekedést tudunk felmutatni, ami európai összevetésben a 19. helyre elegendő. A legdinamikusabban a 2010-es évek második felében egyébként Görögország nőtt, ahol 123 százalékkal növekedett az egy főre eső elektronikus tranzakciók száma, de 2019 végén még így is csak a magyarországi tranzakciók 84 százalékán állt a dél-balkáni ország, bár azt gondolnánk, hogy a turizmusra épülő gazdaság jóval előrébb jár az elektronikus fizetésben.

Miután a fejlettebb országokban a magas bázis miatt lassul a növekedés üteme, Magyarország még ezzel az adattal is a felzárkózási pályán áll, hiszen míg 2015-ben az évi 109 egy főre eső elektronikus fizetési tranzakció az euróövezet 216,6 tranzakciós átlagának az 50,3, még a teljes EU 224,6-os értékének a 48,5 százalékára rúgott, addig 2019-ben az euróövezet országai 286 tranzakciós átlagának az 52,8 százalékán állunk, s immár az EU teljes átlagával összevetve is 51 százalékra küzdöttük fel magunkat fejlettségben. Az unióban jelentősebb fejlettséget Svédország és az azóta már az EU-ból kilépett Egyesült Királyság ért el: Svédországban 2019-ben egy polgár átlagosan 545 fizetési tranzakciót bonyolított le, míg az Egyesült Királyságban egy főre évi 453 elektronikus fizetés jutott. Az euróövezetben ilyen arányokat csak Finnország és Hollandia tud felmutatni.

A visegrádi országokkal összevetve ötéves intervallumban Magyarország rontott a helyzetén: 2015-ben az egy főre jutó elektronikus tranzakciók száma a visegrádi országok átlagának a 87,4 százalékát tette ki, addig 2019-re már csak a 76,8 százalékát érjük el. A magyar 38,6 százalékos bővüléssel szemben Lengyelországban öt év alatt 82 százalékkal ugrottak meg az egy főre eső elektronikus fizetési tranzakciók, ott már több mint 230 tranzakció jut egy lakosra évente. Csehországban 60, Szlovákiában 48 volt az ötéves átlagos növekedés. Bár a 2019-es jó teljesítménnyel némileg javítottunk – 2018-ban a V4-ek átlagának 75,9 százalékán álltunk –, ám továbbra is mi vagyunk a legszerényebben teljesítő visegrádi ország – már Szlovákiában is csaknem 200 elektronikus tranzakció jut egy polgárra évente.