BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Nehéz lavírozni a fenntartható befektetések piacán

Szép dolog a fenntartható befektetés, de ember (alapkezelő) legyen a talpán, aki kiigazodik a különböző benchmarkok között. A Figyelő cikke szerint simán előfordulhat, hogy egy cég az egyik indexben a legjobb, a másikban a legrosszabb minősítést kapja.

Az elmúlt évek legerősebb tőzsdei trendjei közé tartoznak a fenntartható, ESG (Environmental, Social and Gover-nance)-befektetések. A Figyelő elemzése szerint, ha azonban az egyszeri befektető környezettudatos módon szeretne eljárni, igencsak nehéz a dolga, hiszen ebben a környezetben lehetetlen egyértelmű és világos kritériumrendszert alkotni.

Ennek értelmében a különböző benchmarkindexek is többféle szempontot vesznek figyelembe, a dzsungelben nehéz eligazodni.

Az eltérő indexeket összeállítók között pedig öldöklő verseny kezdődött az elsőségért.

Európában már népszerű

Európában az ETF-ek piacán például a magukat ESG-nek nevező instrumentumokba az idei első negyedévben már több tőke áramlott, mint a hagyományos ETF-ekbe. A Morningstar adatai alapján ez az összeg rekordszintre, 25,8 milliárd dollárra emelkedett a hagyományos ETF-ek 22,3 milliárdjához képest.

A TrackInsight összegzése szerint tavaly 174 milliárd dolláros volt a globális ESG–ETF-piac az egy évvel korábbi 59 milliárd után.

Az ESG-befektetésekben az -európaiak viszik a prímet, az USA-ban az idei első negyedévben a fenntartható ETF-ek mindössze 3,1 százalékos részarányt képviseltek az amúgy rekordszintű, 248 milliárdos tőkebeáramlásból. A további növekedés azonban borítékolható, főleg azt követően, hogy a Biden-adminisztráció közölte:

2030-ig a felére kívánják mérsékelni az USA légszennyezését.

Kanada, Japán és Dél-Korea szintén új klímavédelmi célokat hirdetett meg. Hszi Csin-ping kínai elnök a közelmúltban jelentette be, hogy a 2025-ig tartó időszakban jelentősen csökkentené az ország szénfelhasználását. Ez azért nagy szó, mert kínai vezető ez idáig soha nem tett határozott vállalást ezen a területen. Mindez azt jelzi, hogy globális konszenzus kezd kialakulni ebben a témában, márpedig ez egy befektetési stratégia egyik alappillére kell hogy legyen.

Indexdzsungel

Az igény tehát hatalmas, ami egyre nő az ESG-benchmarkok iránt. Ezzel párhuzamosan tovább erősödnek a kétségek az indexek összeállításának módszertanával kapcsolatban. Kezdetben ezek az indexek egy-egy területre fókuszáltak, például arra, hogy egy adott cég mennyi vizet használ fel, vagy mekkora a tiszta energia részaránya a felhasználásban. Az utóbbi években azonban, ahogy egyre népszerűbb lett az ESG, igény mutatkozott a komplex mutatók iránt, amelyek hasonlók a tradicionális tőzsdeindexekhez, mint amilyen például az amerikai tőzsdéken az S&P 500. Az alapkezelők részéről mind erősebb a nyomás az indexek összeállítói felé – a közönség ugyanis előszeretettel vásárolja a hagyományos eszközöket, de fontosnak tartja, hogy legyen némi ESG-elem is ezekben.

Így aztán meglehetősen furcsa képződmények jelentek meg.

Jelenleg a legszélesebb vállalati kört felölelő mutató globálisan az MSCI USA Extended ESG Focus Index. A benchmarkot becslések szerint körülbelül 15,5 milliárd dollár értékű ETF követi. A népszerűbb mutatók közé tartozik még az MSCI Emerging Markets Extended ESG Focus Index, az FTSE US All Cap Choice Index, valamint az S&P 500 ESG Total Return Net. Nem tűntek el ugyanakkor a színről a specializált mutatók sem, ilyen például az S&P Global Clean Energy Index vagy a MAC Global Solar Energy Index.

Fotó: Shutterstock

Az adatszolgáltatási piacon tevékenykedő TrackInsight elemzése szerint azonban több, magát fenntarthatónak állító indexnek vajmi kevés köze van a valódi ESG-tevékenységhez. Így például az S&P Global Clean Energyt követő ETF-ek a TrackInsight rendszerében A+ osztályzatot kaptak, de például az MSCI USA Extended ESG Focust követők mindössze C+-t. (A TrackInsightnál a legalacsonyabb osztályzat a D.)

Nagy kérdés az is, hogy a benchmarkokat összeállítók milyen szempontok alapján teszik be az indexek kosaraiba az egyes cégeket. Tavaly például nagy botrány volt a brit fast fashion cég, a Boohoo körül, amelynek az MSCI annak ellenére fenntartotta AA – a legjobb – minősítését, hogy a ruhagyáraiban igen rosszak a munkakörülmények. Az egyik leicesteri üzemben például a munkások nem kapják meg a minimálbért sem, és korszerűtlen körülmények között dolgoztatják őket.

Titkos receptek

Az ESG-benchmarkok körüli káosz végső soron a befektetői igényekből fakad,

ugyanis ez olyan tágas terület, amelyen mindenki mást tart fontosnak. Minden egyes index-összeállítónak megvan a maga „titkos” receptje, szempontrendszere, amely alapján pontozza, osztályozza a kosárba kerülő cégeket. Az MSCI-nél például tíz ilyen általános téma van, amelyeken belül 37 faktort vizsgálnak. Az FTSE Russel indexnél 14 téma szerepel, az S&P-nél pedig 23. Ennek az lehet az eredménye, hogy ugyanaz a cég a különböző benchmarkindexekben teljesen más megítélés alá esik. A befektető pedig néz tanácstalanul, hogy akkor most kinek higgyen.

A szempontrendszerek összeállítása persze óhatatlanul magában foglalja a szubjektivitást. Főbb irányvonalak persze vannak, egy energiacégnél vagy egy bányavállalatnál fontos szempont a környezetre gyakorolt hatás. A kiskereskedelemben nagyobb hangsúly helyeződik a beszállítói láncok ESG-szempontjaira, míg például a technológiai szektorban a kiberbiztonságra és a magánadatok védelmére.

Egy cég minősítését befolyásolja az is, hogy milyen értékelést kap a szektortársaihoz képest.

Az MSCI például annak idején azzal indokolta a Boohoo jó minősítésének megtartását, hogy a szektoron belül még így is kedvező a pozíciója. Vagyis nem azt értékelték, hogy maga a cég milyen nagyon ESG, hanem rávilágítottak arra, hogy a többi mennyire nem.

A cikk a Figyelő május 20-ai számában került publikálásra.

Kapcsolódó cikkek