BUX 52,376.91
+0.09%
BUMIX 4,404.2
-0.58%
CETOP20 2,374.54
-0.46%
OTP 18,110
-0.96%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
0.00%
-0.27%
+0.67%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,615
-0.31%
RABA 1,570
0.00%
0.00%
-2.06%
+1.66%
0.00%
+0.40%
+0.38%
-2.60%
-0.44%
+3.00%
OTT1 149.2
0.00%
-2.04%
MOL 2,436
-0.08%
-0.67%
ALTEO 1,395
+1.82%
0.00%
-3.23%
EHEP 1,975
+0.25%
0.00%
4IG 1,010
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+1.20%
-0.35%
-5.00%
+8.33%
SunDell 37,400
0.00%
0.00%
-0.44%
-3.24%
0.00%
-1.23%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz és Tőkepiac

Sokat híztak a gigacégek a járvány alatt

A globális GDP 28 százalékára rúgott tavaly a világ legértékesebb ötven tőzsdén jegyzett cégének együttes piaci kapitalizációja. A csúcscégek átlagos profitrátája több mint duplájára nőtt, eközben adózniuk feleannyit kell, mint harminc éve.

Egyáltalán nem ment rosszul a világ ötven legértékesebb vállalatának sora a Covid-járvány előtt, azóta pedig – ha lehet – még szebb az életük: az összesített tőzsdei kapitalizációjuk tavaly 4500 milliárd (4,5 trillió) dollárral gyarapodott, együttes értékük pedig a globális GDP 28 százalékára rúg.

Ez az arány a 2000-es internetes dotcom-lufi idején csupán 22 százalék volt, a kilencvenes években pedig kevesebb mint 5 százalék – mutat rá a Bloomberg Economics friss tanulmánya.

Éppen ez a túl magas koncentráció az egyik oka, hogy Amerikában egyre több politikus érvel a gigacégek visszaszorítása mellett, és próbál támogatást szerezni a globális társasági adó rendszerének.

A top 50 cég profitrátája folyamatosan nő: a kilencvenes években 7 százalék alatt volt a mediánjuk (a sort a Merck gyógyszergyártó vezette 23 százalék feletti marzzsal), a középérték viszont tavaly már meghaladta a 18 százalékot.

A Bloomberg összesítése szerint tavaly a Visa állt az élre majd 50 százalékos profitrátával, de a konkurens Mastercardnál is a bevétel 42 százaléka vált nyereséggé, és a Microsoft haszonkulcsa is meghaladta a 33 százalékot.

S ezek a csúcsprofitok vélhetően még magasabbak lennének, ha az említett cégek nem költenének rengeteget a piaci részesedésük növelésére. A legértékesebb vállalatok közül azonban egyáltalán nem jellemezte magas profitráta a Teslát (2,3 százalék), sőt veszteséges volt például az AT&T és a Walt Disney.

Fotó: Handout / Apple Inc. / AFP

Az extrém magas nyereségesség egyik oka, hogy az adókulcsok középértéke 30 év alatt 35 százalékról 17-re csökkent tavalyra. Az elmúlt évben a legnagyobb adóteher a Saudi Aramcót sújtotta (50 százalék), a Walmart a bevételei után 30 százalékot fizetett be az államkasszába, az adóoptimalizálás mesterei pedig az Nvidia (2,1 százalék), a Bank of America (5,8 százalék) és a Pfizer (6,4 százalék) voltak.

Egészen másként nézett ki harminc éve, hogy mennyit költ egy csúcsvállalat munkahelyteremtésre:

1990-ben az IBM vezette a legértékesebb tőzsdén jegyzett amerikai cégek listáját, bevételei 9 százalékát fordítva tőkebefektetésre; a 2020-as listavezető Apple viszont beéri 3 százalékkal.

Az éllovasok zöme a pandémia alatt szépen gyarapodott: például az Amazon vagy a Netflix szolgáltatásaira a keresletet a lezárások csak fellendítették, ha pedig költekezni támadt kedvük, azt ultraalacsony hitelkamatok mellett tehették meg.

De tulajdonképpen a pandémia kitörése óta már hitelre sincs szükségük, a top 50 vállalat tavaly 1800 milliárd dollár készpénzen ült, ebből ötévnyi tőkeberuházást is képesek lettek volna finanszírozni.

Az egyre kiegyenlítetlenebb arányok talán egy globális társasági adókulccsal csillapíthatók – vélik a Bloomberg Economics szerzői, a kezdeti 21 százalékos javaslat helyett a szakértők a 15 százalékos javaslatot tartják reálisabbnak.

A lépés megnehezítené, hogy a gigacégek a nyereségüket alacsonyabb adókörnyezetet kínáló országokban mutassák ki (egy két évvel ezelőtti IMF-tanulmány szerint a külföldi tőkebefektetések akár 40 százaléka nem is volt valós, csak az adóoptimalizálás miatt valósult meg).

A tanulmány arra is rámutat, hogy harminc éve a top 50 vezető tőzsdei vállalat közt még egyetlen kínai sem szerepelt, tavaly viszont már nyolc is.

Kína térnyerése egyértelműen az európaiak rovására történt, a kontinenst az elitben harminc év elteltével 15 helyett csupán heten képviselik.

A változás nem csak regionális, a Saudi Aramcót leszámítva teljessé vált a big tech trónfosztása a big oil szektor kárára, az ötvenes listán 21 technológiai vállalat volt tavaly. Amerikában a gigavállalatokkal szembeni fellépésnek megágyazhatnak Joe Biden kinevezettjei.

A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) élére az a Lina Khan – a Columbia Egyetem jogi professzora – került, aki az Amazon monopolhelyzetéről írt tanulmány szerzője, s a Bloomberg szakírói szerint ilyen felállással nem lehetnek nyugodtak az Alphabetnél és a Facebooknál sem, főleg azt látva, hogy a gazdasági tanácsba az a Tim Wu került, aki A nagyság átka című könyvében épp a trösztellenes jog agresszívebb alkalmazását szorgalmazta.

Kapcsolódó cikkek