Tavaszra feléledt a hazai hitelpiac

Látványos ugrást hozott 2021 harmadik hónapja a lakossági hitelek kihelyezésénél: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint szépen gyarapodott a fontosabb termékcsoportok mindegyikénél az új szerződések összege februárhoz képest. A legnagyobb bővülést a lakáshiteleknél mérte az MNB: itt a februári 68,7 milliárdról 104,7 milliárd forintra nőtt a megkötött új kölcsönszerződések összege, ami nagyobb részben a februártól igényelhető, állami támogatás mellett nyújtott otthonfelújítási hitelnek köszönhető. Növekedést mért a jegybank az utóbbi időszakban szerényebb számokat produkáló babaváró kölcsönnél is, amelynél a februári, 46,8 milliárd forintnyi új szerződést a harmadik hónapban már 53,8 milliárd követte. A személyi kölcsönöknél szintén látványos volt a javulás, hiszen míg az év második hónapjában még 30,3 milliárd forintnyi volt a friss állomány, márciusban már 37,5 milliárd forint értékben születtek új szerződések.

Az első negyedéves számokat vizsgálva viszont már kevésbé kedvező a helyzet, leginkább azért, mert 2020 első három hónapjában – közvetlenül a koronavírus-járvány felerősödése előtt – még sorra döntötte a kihelyezési rekordokat a lakossági hitelpiac. A háztartások az első három hónapban 232,4 milliárd forint értékben kötöttek lakáshitel-szerződést, ami ugyan csak 4,2 százalékkal, de elmaradt a 2020 elején mért mennyiségtől.

A fogyasztási hitelek esetében azonban jóval látványosabban esett az új szerződések állománya éves alapon: a 271,7 milliárd forintnyi új szerződés 24,4 százalékos csökkenést tükröz. A fogyasztási hitelek közül a személyi kölcsönöknél a legnagyobb, 28,1 százalékos az éves zsugorodás az első negyedév adatai szerint, de a szabad felhasználású jelzáloghitelek piacán is bő 27 százalékkal lett kisebb a kereslet.

A háztartások hitelállományán viszont kevésbé tükröződnek a járvány hatásai, ami számottevő részben a múlt év márciusa óta élő hiteltörlesztési moratórium hatásaival magyarázható. Az MNB adatai szerint a lakossági hitelek állománya az első negyedév végén megközelítette a 8327 milliárd forintot, az érték 13,4 százalékos növekedést takar 2020 márciusához képest. Ezen belül a fogyasztási hitelek állománya ugrott meg nagyobb mértékben, de éves alapon a lakáscélú kölcsönöknél is két számjegyű volt a növekedés.

A babaváró hitel iránti viszonylag stabil és erős kereslet nyomán a lakossági hitelportfólió szerkezete érezhetően átalakult a március végéig tartó egy év alatt. A gyermekvállalásra készülő családoknak szóló konstrukció részesedése tizenkét hónap alatt 8,6-ről 14,3 százalékra ugrott, miközben a lakáshiteleké 50,3-ről 48,9 százalékra csökkent. A személyi kölcsönök súlya is esett némileg a lakossági hitelállományon belül, és 12,2 százalékot ért el március végén. A szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya már csak kevéssel a 10 százalékos küszöb felett járt.