Újabb csúcs a céges hiteleknél

Márciusban új rekordot döntött a vállalati hitelek állománya Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 9527,6 milliárd forintot ért el, 5,5 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi mennyiséget. Ez a bővülési ütem ugyan jócskán elmarad az egy évvel korábbi 18,5 százaléktól, ám a koronavírus-járvány okozta bizonytalan gazdasági környezetben egyáltalán nem rossz teljesítmény.

Az MNB statisztikái szerint az egyes lejáratoknál nagyon nagyok a különbségek az állomány alakulása szempontjából. A folyószámlahitelek kimutatott mennyisége például drasztikusan, 17,7 százalékkal visszaesett a nem pénzügyi vállalatoknál az elmúlt egy év alatt, és március végén már alig haladta meg az 1300 milliárd forintot. Az éven belüli lejáratú egyéb hiteleknél is erőteljes visszaesést mutat a jegybanki statisztika, itt 13,2 százalékkal, 878,9 milliárd forintra csökkent a kimutatott állomány.

A hosszú – egy és öt év közötti – lejáratú kölcsönöknél viszont tizenkét hónap alatt több mint 15 százalékkal növekedett a portfólió, és meghaladta a 2535 milliárd forintot. Az öt éven túli lejáratú céges hitelek állománya is jóval gyorsabban bővült az átlagnál: a 4805,7 milliárd forintos állomány 13,7 százalékos éves növekedést tükröz.

Mindezek nyomán a vállalati hitelportfólió összetétele is érezhető mértékben átalakult az elmúlt egy évben. A folyószámlahitelek részesedése például 17,6-ről 13,7 százalékra olvadt a március végéig számolt tizenkét hónap alatt, de 2 százalékponttal, 9,2 százalékra csökkent az egyéb, egy éven belüli lejáratú kölcsönöké is. Az egy és öt év közötti lejáratú hitelek súlya viszont 24,4-ről 26,6 százalékra nőtt, az öt éven túliaké pedig – nem egészen 47 százalékról indulva – már elérte az 50,5 százalékot. Ennek nyomán a vállalati hitelállomány jóval több, mint háromnegyede már a hosszú lejáratú kategóriába tartozik. Figyelemre méltó viszont, hogy a devizahitelek aránya jelentősen, 45,2-ről 39,6 százalékra csökkent egy év alatt a céges portfólióban, ebben elsősorban az alacsony kamatkörnyezet és a támogatott hitelprogramok terjedése játszhatta a főszerepet.

Az utóbbiaknak persze az állomány növekedésében is igen fontos szerepük lehet. Az MNB a napokban jelentette be, hogy tavaly áprilisi indítása óta több mint 34 ezer kis- és középvállalkozás jutott kedvező kamatozású forráshoz a Növekedési hitelprogram Hajrá (NHP Hajrá) konstrukció keretében. Április végéig 2220 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB-nek. A jegybank tájékoztatása szerint azonban ténylegesen ennél is több ügylet jött már létre, a megkötött szerződések volumene a 2400 milliárd forintot is megközelítheti.

(A konstrukció keretösszegét az MNB az idén áprilisban 3000 milliárd forintra emelte.)

Az NHP Hajrá konstrukció keretében eddig megkötött szerződések volumenének 33 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 56 százaléka forgóeszközhitel, 11 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt. A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, az ingatlanügyletek, a feldolgozóipar, az építőipar és a mezőgazdaság ágazatban tevékenykedő vállalkozások vették fel. Annak ellenére – hívta fel a figyelmet az MNB –, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget erősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is számottevő a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.