Az egész NATO azt figyeli, mit csinál Magyarország a hadseregével: ilyet egyetlen tagállamnál sem látott a világ – az elmúlt tíz évet senki nem felejti el

Lejárt az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverzetkorlátozási megállapodás (az Új START) érvényessége. Így ma gyakorlatilag semmilyen államközi megállapodás, egyezmény nem fékezi a fegyverkezési verseny további gyorsulását.

A Kreml-közeli RIA Novosztyi hírügynökség szerint Moszkva javaslatát, hogy hirdessenek egyéves moratóriumot a szerződés lejártára, az amerikaiak szándékosan nem vették figyelembe. Trump ezt azonban cáfolja. 

Újra felpörög a fegyverkezési verseny

A 2022-ben Oroszország által Ukrajna ellen indított újabb háborús szakasz is katalizátorként hatott a világon a fegyverkezésre, a hadikiadások ugrásszerű emelésére. A nagy tekintélyű londoni Janes Defence Weekly katonai/biztonságpolitikai információs csoport a NATO védelmi kiadásainak dinamikáját vizsgálva Magyarországot tette az első helyre, hazánkban volt pörgött legjobban a növekedés. 

• Trump elnök szerint újra kellene tárgyalni a stratégiai támadófegyverekre és hordozóeszközeikre vonatkozó harmadik egyezményt (amit neveznek az Új START megállapodásnak is, az oroszok a DSZNV betűszót vagy az SZNV-3 meghatározást használják). 
• Kína hallgat, illetve cáfolja, hogy bármi értelmét látná a stratégiai támadófegyverekről szóló egyezménynek. 

Ennek hátterében az áll, hogy Pekingnek mintegy 600 nukleáris robbanófeje lehet hadrendbe állítva. Elemzők szerint Kína évente 100 nukleáris fegyverrel gyarapítja katonai erejét. De még így is egy nagyságrenddel elmarad az USA vagy Oroszország egyenként mintegy 6 ezer darabos hivatalosan elismert nukleáris fegyverkészletétől. Egyes források szerint ez csak töredéke lehet a ténylegesen felhalmozott atomfegyverkészleteknek. 

Az eltérő politikai berendezkedés és gazdaságszerkezet miatt nehézkes és bizonytalan az egyes államok katonai erejének összehasonlítása. Oroszország például a Der Spiegel által idézett német Szövetségi Hírszerző Szolgálat (Bundesnachrichtendienst –BND) számításai szerint jóval a bejelentett, illetőleg a nyugati megfelelő szervezetek által kikalkulálható mérték felett emelte katonai kiadásait. A BND úgy számítja, hogy Moszkva hadi kiadásai a hivatalosan bejelentettnél 66 százalékkal nagyobbak voltak. 

Berlin háborúra készül

– mondta még 2023-ban Boris Pistorius német védelmi miniszter. Pistorius a „kriegstüchtigkeit” (háborúra való alkalmasság) kifejezést használta, az ettől sokat szenvedett európai és volt német gyarmati országokban az emberek hátán végigfut a hideg (a kifejezés sokkal erősebb, mint a „verteidigungsfähig”, amelyet a védelmi képességekre szokás használni). A szocdem hadügyminiszter enyhítésképpen hozzátette: mindenekelőtt az orosz fegyveres erők esetleges támadásának elhárítására gondolt. 

Friedrich Merz német kancellár szerint országa hadseregének modellszerepet kell betöltenie a NATO-ban. A Bundeswehrt az EU legerősebb hagyományos fegyverzetű katonai tényezőjévé tenné a kancellár, hogy a feltételezett orosz támadást kivédje. 

Németország fegyverkezik – újra a régi recept? 

Németország esetében magas a kockázat, hogy az átfogó gazdasági-társadalmi problémahalmazból, mint például

• az iparfejlesztési gondok, 
• a betiltott orosz energiahordozókról való leválás, 
• a radikális AfD megerősödése, 
• folyamatos gondok a migránsokkal,

ismét az 1930-as évek elejének módszereivel, a fegyverkezéssel, a társadalom militarizálódásával, az európai vezető szerepre való törekvéssel próbál kimászni. 

Moszkva még az ukránokkal vívott háborújában sem tudott gyors sikereket elérni. A NATO elemzői szerint Oroszország egy Nyugat-Európával nyugat-európai területen vívott háborúban alulmaradna. Ezzel nyilvánvalóan tisztában vannak a moszkvai a védelmi minisztériumban is. 

Ami a többi ország katonai kiadásait illeti, azok a stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint 1995 óta emelkednek. 

• Ukrajna 2022-ben, amikor Oroszország megtámadta, egy év alatt 640 százalékkal, 44 milliárd dollárra emelte hadi büdzséjét. 
• Oroszország ugyanabban az évben csaknem 10 százalékkal költött többet katonai célokra, mint 2021-ben. Ez abszolút számokban – azaz a teljes publikált katonai kiadásokat nézve – 86,4 milliárd dollárt tett ki. 

Magyarország élen a fegyverkezés dinamikájában

Az Európai Készenlét 2030 katonai készenléti terv öt pilléren nyugszik – írja a Janes Defence Weekly.

• Az első a SAFE betűszóval leírt Security Action for Europe pénzügyi háttere. Százötvenmilliárd euró, ami az Ukrajna által követelt 800 (plusz 500) milliárd euróhoz képest nem tűnik nagy összegnek. 
• A második és a harmadik pillér a Stabilitási és Növekedési Paktum (pontosabban annak kibúvói, amelyek megengedik a tagállamok nagyobb eladósodását és gazdaságukban a nagyobb államháztartási hiányt). 
• A negyedik–ötödik pillér: a kohéziós alapok forrásainak átirányítása védelmi és nemzetbiztonsági célokra, továbbá a magántőke mozgósítása védelmi célokra. A legnagyobb viharok az első és a második pillér táján dúltak.

Ami Magyarországot illeti, 

Tízéves növekedési átlagunk 311 százalékot tett ki. Összehasonlításképpen Németország a leggyengébb csoportban van, tízéves növekedési átlaga 73 százalék. Szűkebb régiónk néhány államának dinamikája: Horvátország 47, Lengyelország 78, Csehország 119, Szlovákia 135, Románia 223 százalék.