Adóemelések nélkül készül az új Biden-csomag

Lassan körvonalazódik Joe Biden amerikai elnök valódi játéktere, már ami a kiemelt infrastruktúra-fejlesztési programját illeti. A héten 1200 milliárd dolláros infrastruktúratervvel állt elő az amerikai szenátus, a tervezetet mind a két pártból támogatják, és közösen fogják bemutatni az elnöknek. Elemzők rögtön arra hívták fel a figyelmet, hogy a kongresszusi csomaghoz képest a mostani terv 579 milliárd dollárnyi új nettó költést tartalmaz, azonban majdnem ugyanennyivel így is elmarad az elnök által javasolt 1700 milliárd dolláros tervtől. A legnagyobb eltérést az okozza, hogy a mostani javaslat csak a fizikai infrastruktúrára költene, a Biden-tervnek viszont voltak szociális elemei is. A mostani tervezetben nincsenek adóemelések, leszámítva azt, hogy a benzin jövedéki adóját az inflációval indexálhatják. Ezt azonban a republikánus Mitt Romney szenátor nem tartja emelésnek, így lehet, hogy ez a csomag része lesz. Az adóemelések teljes kiszűrésének az elnök valószínűleg nem örülne, ő a 400 ezer dollárt meghaladó bevételű családok adóját növelné.

A The Wall Street Journal szerint a csomag finanszírozásáról nagyon szűkszavúan beszéltek a szenátorok, márpedig ez lehet a legvitatottabb kérdés. Annál is inkább, mert jövőre képviselőházi és részleges szenátusi választás lesz, és az adóemelés arrafelé forró kampánytémának számít. Mivel a demokratáknak nem titkolt szándékuk a többségük növelése, ezért az elnöki adminisztráció most valószínűleg kénytelen lesz eltekinteni a méretesebb adóemeléstől. Biden így könnyen csapdába kerülhet, hiszen két ígérete közül legalább az egyiket fel kell adnia. Korábban ugyanis úgy nyilatkozott, talál módot a program finanszírozására. Ennek hiányában a már most is óriási költségvetési deficitet növelheti tovább – amely tavaly éves szinten 3000 milliárd dollár volt, az idei első fél évben pedig 1710 milliárd dollár –, vagy engednie kell a csomagja méretéből.

Más témában is létrejött a kétpárti egyetértés. Egy hete átfogó törvényjavaslatot fogadott el a szenátus a kínai technológiai fenyegetés ellen. A szavazás 68-32-es eredménnyel zárult, azaz a republikánusok is felsorakoztak az ügy mögé. A jogszabálycsomag, illetve a 250 milliárd dolláros keretösszeg célja, hogy jelentősen javítsák az Egyesült Államok versenyképességét a technológiai szektorban. Hozzávetőleg 190 milliárd dollárt fordíthatnak kutatás-fejlesztésre, ezenkívül 54 milliárd dollárt a félvezetők és a telekommunikációs berendezések fejlesztésére. Az utóbbi a csiphiány által sújtott tengerentúli autóipar Ázsia-függését csökkentheti, de ezt a tervet is jóvá kell még hagynia a képviselőháznak.

A legújabb terv

579

milliárd dollárnyi pluszpénzt tartalmaz, csak nem tudni, honnan teremtik elő