Biden szövetségeseket keres Európában
Megérkezett Európába Joe Biden amerikai elnök, aki a fejlett nyugati világ vezetői mellett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalóasztalhoz ül. Részt vesz a brit Cornwallban a hét végén rendezendő a G7-csúcstalálkozón, ahol a gazdag nyugati országok vezetői várhatóan megerősítik pénzügyminisztereik múlt héten tető alá hozott megegyezését a legalább 15 százalékos globális társasági minimumadó bevezetéséről.
A megállapodást Washington kezdeményezte, mert Biden ezzel akarta elérni, hogy az óriási gazdaságösztönző csomagjai finanszírozására tervezett társaságiadó-emelés ne ássa alá az Egyesült Államok nemzetközi versenyképességét. A múlt héten a demokrata Biden adóügyben visszavonulásra kényszerült: ahhoz, hogy megpróbálja megnyerni a republikánus ellenzék támogatását infrastruktúra-fejlesztő csomagjához, bejelentette, hogy hajlandó lemondani a fő adókulcs 21-ről 28 százalékra emeléséről, de bevezetne egy 15 százalékos minimumrátát. A G7-ek már kifejezték, hogy támogatnak egy minimális mértéket, hiszen az ő adóbevételeiket is sújtja, hogy az óriásmultik
– mint az amerikai Facebook, Google és Amazon – adóparadicsomokba csatornázták át jövedelmeik egy tetemes részét.
A csúcstalálkozó után Biden Brüsszelbe utazik, ahol a NATO vezetőivel találkozik, és elődjéhez, Donald Trumphoz hasonlóan várhatóan arról igyekszik meggyőzni őket, hogy növeljék katonai kiadásaikat. Június 16-án Biden Genfben Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozik, ám ettől a megbeszéléstől az elemzők inkább konfrontációt, mint közeledést várnak.
Még mielőtt repülőre ült, Joe Biden elégedetten nyugtázhatta a kínai technológiai fenyegetés elhárítását célzó törvényjavaslatának kedd esti szenátusi megszavazását. Ezzel mintegy 250 milliárd dollár friss forráshoz juthat az utóbbi időben kissé elkényelmesedett amerikai tech szektor. Bár a programot még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, de a szenátusi szavazáson olyan elsöprő arányú (68:32) volt a javaslat támogatottsága, hogy Washingtonban már kész törvényként emlegetik a jogszabályt.
A kínai technológiai fenyegetés elleni fellépés fontossága az egyetlen olyan témakör, amelyben a demokraták és a republikánusok teljes mértékben egyetértenek
– mondta a Világgazdaságnak Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője. Hozzátette: átfogó törvényi szabályozás készült, amely a korábbiaktól eltérően nem a tiltásra helyezi a hangsúlyt, mint ahogy az történt a Trump-érában, hanem az Egyesült Államok versenyképességének javítását célozza a technológiai szektorban.
Kutatás-fejlesztésre 190 milliárd dollárt szán a program. Ennek kapcsán a szenátusi többség vezetője, a demokrata Chuck Schumer a törvénycsomag beterjesztőjeként kiemelte: a szövetségi kutatás-fejlesztési kiadásokra az elmúlt években az Egyesült Államok GDP-jének 3 százalékát fordították, ami a múlt század hatvanas éveinek űrversenye óta a legalacsonyabb mérték. Az amerikai hanyatlást ugyanakkor nem írhatjuk kizárólag Donald Trump számlájára, mert már Barack Obama idején is háttérbe szorultak az amerikai fejlesztések, és folyamatos volt az ázsiai technológia térnyerése. A program két másik fontos kedvezményezettje a félvezetőgyártás és a telekommunikáció, ezek eszközfejlesztésre 52 milliárd dollárt kapnak. Varga Zoltán szerint a csiphiánytól sújtott autógyártók számára ez kiemelten fontos, ugyanis a járványintézkedések idején leállt az iparág, s ezért az ázsiai csipgyártók inkább átszerszámoztak, és átálltak az IT-szektor igényeinek megfelelő csipek tömeggyártására. Ezért az autóipar újraindulását nem tudta követni a csipgyártás. Az ázsiai csipfüggést oldhatná az amerikai félvezető-fejlesztés.
Azért a mostani törvénycsomagból sem hiányoznak a tiltó intézkedések. A The Wall Street Journal kiemelte, hogy a csomag erős kiberbiztonsági intézkedéseket is tartalmaz. Így például tilos lesz a TikTok videómegosztó alkalmazást letölteni kormányzati elektronikus eszközökre, és a kínai kormánnyal kapcsolatba hozható vállalatok által gyártott drónok vásárlását is blokkolják a jövőben. Bár egyelőre csak a TikTok lett nevesítve, Varga Zoltán szerint arra számíthatunk, hogy a képviselőházi szavazást követően további részletek is kiderülnek, továbbá várható, hogy számottevően bővül a tilalom alá sorolt vállalatok listája.
Az Equilor elemzője szerint a törvénycsomag témája nem okozhatott meglepetést, a szövetségi program igen gálánsnak mondható 252 milliárd dolláros mértékére viszont nem számított a piac. Az alternatív energiaforrások után immár az amerikai technológiai versenyképesség a második olyan terület, amelyre kifejezetten sok pénzt költ a Biden-adminisztráció.
