Michael O'Leary, a Ryanair vezérigazgatója arra számít, hogy júliustól zavartalan lesz a légi forgalom Nagy-Britannia és a kontinens között, optimizmusát azonban árnyalják a csütörtökön bevezetett járványügyi korlátozások. Mint ismert, a portugál helyzet romlása miatt a népszerű turisztikai célpont esetében eltörölték az utazások karanténmentességét, az ország lekerült a zöld listáról. Érzékeny veszteség éri ezzel az Ryanairt és az EasyJetet, a két fapados együtt 500 járattal szállította volna utasait júniusban Portugáliába.
Tiltakoztak a forgalmuk csökkenéséért aggódó repülőtér üzemeltetők is, míg a kormány a június 21-re tervezett teljes hazai nyitás sikere érdekével magyarázta a lépést.
O'Leary bízik az oltási kampány felgyorsulásában és abban, hogy a vakcinák hatásosak a legújabb variáns ellen, és így legalább a július-augusztusra zsugorodó főszezon mentes lesz a zavaroktól.
Az ír fapados egy másik rossz hírt is kapott, az amerikai repülésbiztonsági hatóság (FAA) ugyanis még mindig nem hagyta jóvá a Ryanairnek szállítandó Boeing 737 MAX gépek átalakítását. A Ryanair eredetileg 210 MAX-ot rendelt, ezekből az első negyven már a nyári főszezonban szállított volna utasokat, ám ennek a valószínűsége minimálisra csökkent. A gond az, hogy az utasok be- és kiszállásának felgyorsításához a Ryanair egy harmadik ajtót is rendelt a géptörzsre, ám a Boeing és az MAX-ok ügyében eleve bizalmatlan FAA máig nem tudta kiadni az engedélyt a módosításhoz.
A MAX-okkal a Norwegian Air is megjárta, a típus globális repülési tilalmának 2019 márciusi elrendelésével húsz ilyen gépe esett ki a forgalomból. Európa pár éve még harmadik legnagyobb fapados légitársaságának azonban ennél jóval súlyosabb válsággal kellett szembesülnie.
Az árversenybe, a túl gyors terjeszkedésbe és az eleve veszteséges transzkontinentális járatok tömeges elindításába belebukó vállalatnak a végső tőrdöfést a koronavírus vitte be. Novemberben csődöt jelentettek, s végül a korábban még vonakodó oslói kormány és befektetők támogatásával mára stabilizálni tudták a helyzetüket. Az év elején még hetekre elegendő tartalékuk volt, akkor a fénykorában még 156 gépből álló flottából hat szállított utasokat belföldi járatokon. A lízingelt gépek többségét visszaadták, megrendeléseiket lemondták, így 51 darabos flottával kezdik meg új életüket, regionális légitársaságként.
Adósság-állományukat ötödére, 1,9 milliárd dollárra redukálták, a 720 millió dolláros májusi tőkeemeléssel megteremtették a biztos napi működés hátterét, így a cég kiszabadult a csődvédelem alól.
A piac azonban besűrűsödött eközben, a helyi riválisok, így a SAS és a Wideroe mellé becsatlakozott a Wizz Air, és most már a Ryanair is jelezte, hogy jobban odafigyel a skandináv piacra. A nyártól egy startup, a Flyr is kínál már Norvégián belüli utakat. Valamennyiüket hátrányosan érinti az olajár gyors emelkedése, a kereslet felfutása miatt hordónkénti jegyzés már 72 dollárnál jár, ami két éves csúcsot jelent.
A Norwegian máris feljövőben van: májusban 97 ezren utaztak vele, harmadával többen, mint egy éve és a pandémia közepette a nyári foglalásaik is biztatóan alakulnak. Nem így a részvényárfolyam, amely ezután kel csak fel a padlóról, a kurzus hat év alatt az ezredére olvadt.
