Az amerikai szankciók miatt szinte lehetetlenné válik Irán számára kifizetni az általa szállított olajat. Kína azonban kitalálta, hogyan lehet ezt mégis megtenni, egy nagyrészt titokban tartott megállapodás keretében — közölte a Wall Street Journal.
Ez a rejtett finanszírozási csatorna elmélyítheti az Amerika két riválisa közötti gazdasági kapcsolatokat. A Trump-vámok óta Washingtonnak az a legfőbb célja, hogy Iránt elszigetelje az energiapolitikában. A barterhez hasonló rendszer a következőképpen működik: számos nyugati ország, köztük az Egyesült Államok tisztviselői szerint jelenleg hatalmas mennyiségű iráni olajat szállítanak Kínába. Ezzel Teherán legnagyobb vevőjévé nőtte ki magát a kelet-ázsiai nagyhatalom. Cserébe az állami támogatású kínai vállalatok az infrastruktúra kiépítésében teszik le névjegyüket Iránban.
A kör bezárásáról egy kínai állami tulajdonú biztosító gondoskodik, amely magát a világ legnagyobb export-hitelügynökségének nevezi, valamint egy olyan titkos kínai pénzügyi intézmény, amelynek neve egyetlen nyilvános kínai bankok vagy pénzügyi cégek listáján sem található meg.
A nemzetközi bankrendszert megkerülő megállapodás mentőövet jelentett Irán szankciók által megbéklyózott gazdaságának. Egyes tisztviselők szerint tavaly akár 8,4 milliárd dollárnyi olajfizetés áramlott át a finanszírozási csatornán, hogy biztosítsa a kínaiak hatalmas iráni infrastruktúra-fejlesztési projektjeit.
Az amerikai Energiainformációs Hivatal becslései szerint Irán tavaly 43 milliárd dollár értékben exportált főként nyersolajat. Nyugati tisztviselők becslései szerint ennek körülbelül 90 százaléka Kínába kerül.
Kína 2018 óta az iráni olaj fő vásárlója, amikor Trump elnök kivonta az Egyesült Államokat a 2015-ös nukleáris megállapodásból, és újra bevezette az amerikai szankciókat. Két héttel hivatalba lépése után Trump elrendelte a „maximális nyomás” elvének alkalmazását, hogy rákényszerítse Teheránt nukleáris programjának korlátozására és a szövetséges milíciák támogatásának befejezésére. Az irányelv célja az volt, hogy az iráni olajexportot nullára csökkentsék.
Azóta az Egyesült Államok szankciókat vezetett be kínai magánszemélyek és kisvállalkozások ellen, de az iráni export Kínába nagyrészt változatlanul folytatódik.
Peking politikai támogatást is nyújt Iránnak. Ahogy korábban megírtuk, szeptemberben Hszi Csin-ping kínai elnök a pekingi katonai parádén fogadta Maszúd Peszeskján iráni elnököt egy katonai parádén, amelyen Oroszország és Észak-Korea vezetői is részt vettek – egy csoport, amely az Egyesült Államok vezette világrenddel áll szemben.
Óriási riadalmat keltett Brüsszelben a pekingi parádé, Hszit a világrend felforgatásával vádolják
A nyugati államok nemrégiben sikeresen újból bevezették a 2015-ös nukleáris megállapodás keretében feloldott nemzetközi szankciókat Teherán ellen, ami Európa válasza volt Irán megállapodásszegésére. Kína és Oroszország szerint ez a lépés nemzetközi joggal ellentétes.
Kína szintén illegálisnak tartja Washington Irán elleni szankcióit. Mivel azonban a szankciók az Iránnal üzletelő vállalatokat olyan büntetésekkel fenyegetik, mint például a nemzetközi pénzügyi rendszerből való kizárás, Peking óvatosan jár el, hogy nagyvállalatai ne legyenek kitéve a szankciók kockázatának.
A kínai vámhatóságok 2023 óta nem jelentettek a nemzetközi elszámolásaikban iráni nyersolajvásárlást.
Az iráni energiaipari termékek exportjának megcélzása mellett Washington szankciókat vezetett be a legtöbb iráni bankra, beleértve a központi bankot is, ami rendkívül megnehezíti az Iránba történő pénzátutalást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.