Orosz-ukrán háború: a tél beállta előtt fokozódnak a támadások az energetikai létesítmények ellen

Mind Moszkva, mind Kijev még a rossz őszi idő beállta előtt fokozza katonai aktivitását Ukrajnában. Ám az oroszok rakétái, drónjai számszerű fölénybe kerültek az ukránok támadóeszközeihez mérten. Mindkét ország támadásaival a hideg idő beállta előtt az energiahálózatra összpontosít. Az orosz-ukrán háború újabb szakaszba lépett; mindkét fél a másik energiarendszerét igyekszik megsemmisíteni.

Vélhetően azért, hogy az életkörülmények még elviselhetetlenebbé tételével rombolja az ellenállás morálját, kiváltsa a lakosság közvetlen, nagy méretű, kormány(le)váltást követelő lépéseit. Az ukrán belső (ellenzéki) erők döntsék meg a Zelenszkij-rendszert, az orosz ellenzékiek pedig Putyint. A Kreml globális szinten Európa elszigetelésére, az EU belső válsága kiélezésére törekszik. Amerika, Trump ebből igyekszik kimaradni, bár az amerikai elnök ellentmondásos lépései, nyilatkozatai belezavarnak a képbe.

Putyinnak nagyon nem tetszenek a Tomahawkok

Donald Trump pozitívan nyilatkozott Vlagyimir Putyin ismételt javaslatára, hogy egy évvel hosszabbítsák meg a stratégiai fegyverzetkorlátozásra vonatkozó 2010-es START egyezményt. Ugyanakkor a mézesmadzag-korbács taktika jegyében a Kreml ura megfenyegette az amerikai vezetést, hogy az ukránoknak a megígért Tomahawk szárnyas rakéták szállítása „ a kapcsolatok megszakításához vezethet", jelentette a Deutsche Welle orosz adása Putyin a Rosszija 1 tv-csatornának elmondott figyelmeztetését. 
A hétvégén Oroszország mintegy 

• 500 drónnal (főként Gerany-2-esekkel és a többnyire fegyvertelen, az ukrán légvédelem kimerítését szolgáló célpontként működő Gerberákkal), 
• továbbá ötven rakétával (köztük szárnyas rakétákkal és 
• taktikai ballisztikus fegyverekkel, 
• hiper-sebességű Kinzsal rakétákkal) támadta Ukrajnát, jelentette a moszkvai védelmi minisztérium.  

Az ukrán ellentámadás kisebb volt, Oroszország légvédelme 251 ukrán támadóeszközt semlegesített. 

Az ukrán csapások miatt a határ menti Belgorodban mintegy negyvenezren maradtak elektromos energia nélkül.

Új szakaszba léphet az orosz-ukrán háború, Moszkva az atomfegyver bevetésén gondolkodik

Moszkva hivatalos oroszországi közlések szerint korszerűsítette Iszkander-M és Kinzsal rakétáinak célvezető rendszerét, amivel megnehezítette az ellenük való védekezést. Rakétáinak, drónjainak a fő célterületei: 

• Nyugat-Ukrajna, Lviv (Lemberg) körzete, 
• a Dnyipro-Zaporizzsja kerületek, 
• továbbá a főváros és környezete. 

Lemberg környékén, a nyugat-ukrajnai várostól mintegy 20 kilométerre, a feltételezések szerint a javorivi nagy kiképzőközpont, fegyverzet- és segélyelosztó bázis körzetében csapások értek egy ipari központnak nevezett, de az oroszok szerint egyértelműen katonai elosztó bázist.

Javoriv, a katonai kiképzőbázis lehet Ukrajna legveszélyesebb pontja. Az a célterület, amire Oroszország, ha 

Javoriv nem NATO-terület és az emberveszteség is korlátozott lenne, ami feltehetően nem érné el a NATO-vezetés ingerküszöbét. 

Ugyanakkor Ukrajna egyes államokkal – köztük feltehetően olyanokkal, amelyeknek nukleáris fegyvereik vannak – kétoldalú biztonsági szerződéseket kötött, amelyek tartalmát nem hozták nyilvánosságra. Ezek közül is kiemelkedik a tavaly júniusban az EU-val kötött ukrán átfogó biztonsági szerződés. (Megjegyzendő, hogy az EU tagja a több száz nukleáris fegyverrel rendelkező Franciaország is.  

Kijevnek nincs elég fegyvere ahhoz, hogy komoly károkat okozzon Moszkvában

A minapi Oroszország által végre hajtott légicsapásokban legalább öten meghaltak, a sebesültek száma többtucatnyi lehet. Az orosz légicsapások súlyos áramhiányt, egész városok, városrészek elektromos áram, meleg víz nélkül maradását okozták Ukrajnában.

Kijev érzékeny, Oroszországot leterítő, Moszkvát sötétbe burkoló ellencsapásokkal fenyegetőzik. De mint a strana.ua, a kijevi kormányt bíráló, de a rendszeren belül megtűrt, különleges helyzetű ukrán szájt megállapítja, 

Ukrajna ígérgeti az állítólagos, ukrán gyártmányú, nagy hatótávolságú rakétái bevetését. De eddig kevés nyoma van a Flamingóknak, az ezelőtt mintegy 15 éve megtervezett-beharangozott Szapszanoknak vagy a Neptunoknak, nincs hír tömeges bevetésükről – írja az ukrán lap.