Lázár János teljesen váratlan ajánlatot tett a horvátoknak: újraépülhet a kis unió Magyarország és Horvátország között az EU-n belül
Egy régi és mély sebet gyógyított be a magyarországi M6-os és a horvátországi A5-ös autópálya összekötése. Ezt a sebet a hosszúra nyúlt XX. század ejtette a régión, ezen belül Magyarországon és Horvátországon – hangsúlyozta Lázár János építési és közlekedési miniszter hétfőn a Budapest és Eszék közötti autópálya utolsóként megépült szakaszainak átadó ünnepségén a horvátországi Pélmonostor közelében.
A miniszter kiemelte: Közép- és Délkelet-Európa előző évszázadát a háborúk tették nagyon hosszúvá. „Ez a korszak végre a sebek begyógyításáról szólt. Hogy a sebeink milyen mélyek voltak, azt jól mutatja, milyen sokáig tartott a gyógyulásuk” – mutatott rá.
Mostantól a legfontosabb dolgokra kell összpontosítani, mint a gazdasági növekedés, a társadalmi kapcsolatok erősítése és az egész régió felvirágoztatása, hogy Közép- és Délkelet-Európa hozzájárulhasson a teljes Európai Unió újraindításához – szögezte le. Rámutatott: a magyar M6-os és a horvát A5-ös összekötése ugyanis nem csupán a két ország ügye. Nem csupán a két nép szempontjából fontos, hanem az önmagát kereső Európa szempontjából is – mondta.
Ez a sztráda talán a legfontosabb része annak az európai vasúti-közúti közlekedési korridornak, mely tágabban a Balti- és a Fekete-tenger térségét, szűkebb értelemben azonban Közép-Európát köti össze a Balkánnal. Ha tetszik: a Dunát az Adriával
– szögezte le. A miniszter szerint így annak a térségnek a vérkeringését állították helyre, mely valaha – a száz évvel ezelőtti boldog békeidőkben – az öreg kontinens egyik leggyorsabban fejlődő és gyarapodó szellemi-gazdasági uniója volt.
Emlékeztetett arra, hogy 2010, vagyis a magyar fejlesztéspolitikai fordulat óta Magyarország annyi sztrádát és autóutat épített, amennyivel a magyar pályahálózat – lakosságarányosan – mára eléri a legfejlettebb nyugati országok szintjét.
Magyarország 2010 óta mintegy 4200 milliárd forintot (több mint 10 és fél milliárd eurót) költött közútfejlesztési beruházásokra.
Csak a gyorsforgalmi utak közül mintegy ezer kilométernyi újult vagy épült meg – mondta a miniszter. Kijelentette: „a szuverén és patrióta gazdaságpolitika számukra nem bezárkózó vagy önző gazdaságpolitikát jelent, hanem nyitottat, méghozzá minden irányban: Nyugatra és Keletre, Északra és Délre is”.
2010-ben, amikor a Fidesz-KDNP átvette a kormányzást, mindössze három autópálya érte el az országhatárt. A mostani sztrádaavatással ez a szám tízre bővült – mutatott rá. „A határ itt, a hátunk mögött, már nem elválaszt, hanem összeköt bennünket, horvátokat és magyarokat. Hát keljünk át rajta, kerüljünk közelebb egymáshoz, fűzzük szorosabbra együttműködésünket.
Építsük újra a kis uniónkat a nagy unión belül, hátha ezzel hozzájárulhatunk ahhoz, hogy az egész európai közösség új erőre kapjon
– zárta szavait Lázár János.
Jankovics Róbert, a horvátországi magyarok parlamenti képviselője szintén az ünnepségen elmondta: amikor 2016-ban a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) nevében először vállalták, hogy Zágrábban aktív szerepük lesz a kormányzati többségben, az egyik legfontosabb céljuk az volt, hogy a Drávaszögön áthaladó út autópályaként valósuljon meg, ne pedig csak főközlekedési útként, ahogy azt a korábbi, baloldali kormány tervezte. „Kilenc évvel később ez a cél megvalósult: ma egy olyan autópályát avatunk fel, mely óriási jelentőségű a külhoni magyarság, különösen a Drávaszögben élő közösség számára” – mondta.
