Szép felárat hozott a Telekom aukciója

A Magyar Telekom 23 794 792 darab részvényt vett a tegnap lebonyolított részvény-visszavásárlási aukción, részvényenként 429 forintos átlagáron – tette közzé a társaság. Az elfogadott legmagasabb árszint 439 forint volt. A cég az aukció keretében a korábban bejelentett maximális 10,2 milliárd forint értékben fogadott el eladási ajánlatokat. Az ügyletek teljesítését követően a vállalat tulajdonában lévő saját részvények száma 45 777 539 darabra változik. Mivel a felfüggesztés előtti utolsó kötés 410 forinton született, az aukciós felár 4,6 százalék lett. Ha viszont a szerdai 413 forintos záróárral vetjük össze az aukciós átlagárat, 3,8 százalékos pozitív különbözetet kapunk.

A visszavásárlás sikere meglátszott a kereskedés újraindítását követő késő délutáni árfolyamokon is, hiszen 427 forinton is kötöttek, a záróérték pedig 2,4 százalékos emelkedés után 423 forint lett.

A tavalyi, a cég történetében első ízben megrendezett egynapos részvény-visszavásárláshoz mérten tehát a befektetők szempontjából sokkal kedvezőbb eredmény született. Az egy évvel ezelőtti árverésen ugyanis, bár csupán közel feleekkora pénzből, 5,2 milliárd forintos büdzséből gazdálkodott a távközlési társaság, az aukciós átlagár 397 forint lett, a legmagasabb ár pedig 400 forint. Mivel pedig a licitálást megelőző napi záróár 390 forint volt 2020-ban, a felár még a 2 százalékot sem érte el.

A Magyar Telekom részvényeit, akárcsak a külföldi távközlési társaság részvényeit, a befektetők és az elemzők korábban úgynevezett osztalékpapírként könyvelték el. Hosszú éveken keresztül a Magyar Telekom meg is felelt ennek az elvárásnak, a Digi hazai piacon való megjelenésével, illetve a nagy forrásigényű frekvencia-árverések meghirdetésével párhuzamosan egyre visszafogottabb lett a nyereség-visszaosztás a vállalatnál.

Tavalyelőtt, amikor 2020-ra 27 forintos osztalékot helyezett kilátásba a cég, újra felcsillant a remény, hogy lassan, de biztosan ismét osztalékrészvénnyé válhat a papír. Végül azonban csupán 20 forint osztalékot fizettek a 2019-es eredmény után, viszont részvényenként 5 forintot fordított a cég saját részvényeinek vásárlására. Idén pedig már csak részvényenként 15/10 volt az arány az osztalék javára.

Robert Hauber, a Magyar Telekom igazgatóságának elnöke az idei részvényesi javadalmazás indokaként a hosszú távú, fenntartható növekedést és az értékteremtést emelte ki. Majd hozzátette, hogy a részvényenkénti 25 forintos javadalmazás a stabilitás jele, miközben forrásigénye meghaladja a cég 2020-as szabad cash flow-termelését, és így növeli az eladósodottságot.

A kérdéskör összefügg a Magyar Telekom régóta hiányolt osztalékpolitikájával is. Idén, az évek óta tartó bizonytalanságot követően, ha osztalékpolitikát nem is, de egyfajta keretrendszert a részvényesi javadalmazásra vonatkozóan elfogadott a vállalat. Eszerint az osztalékra és a részvényvásárlásra fordított összeget a szabad cash flow és az adózás utáni eredmény figyelembevételével növekedési pályára állítják.