Tavaszi zsongás a hitelpiacon
Újabb csúcsra, 107,6 milliárd forintra emelkedett az újonnan megkötött lakáshitel-szerződések összege áprilisban, ez csaknem másfélszerese az egy évvel korábbi volumennek, de 2,6 százalékkal magasabb a márciusra kimutatott 104,9 milliárd forintnál is – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakáshitelpiac utóbbi hónapokra jellemző jó teljesítményében jelentős szerepe lehet az idén elindított Otthonfelújítási programnak, illetve a hozzá kapcsolódóan elérhető, állami támogatású hitelkonstrukciónak is.
A fogyasztási hiteleknél sem alakult rosszul az év negyedik hónapja:
a személyi kölcsönökből 37,3 milliárd forintnyi felvételére szerződtek le a lakossági ügyfelek, ami csak hajszállal maradt el az egy hónappal korábbi mennyiségtől, az egy évvel korábbinak viszont csaknem a háromszorosa.
A babaváró kölcsönből 49,6 milliárd forintnyi „fogyott” áprilisban, ami ugyan bő 4 milliárddal elmarad a márciusi volumentől, ám az egy évvel korábbinál 5,7 százalékkal magasabb. A szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződéseinek összege is közelített a 7 milliárd forinthoz az év negyedik hónapjában, ami éves összehasonlításban 19 százalékos bővülés.
Ami az első négy hónap új szerződéseit illeti, a lakáshitelek piacán már az év első harmadában meghaladta a 340 milliárd forintot a kimutatott volumen, ami 7,7 százalékos bővülés a múlt év azonos időszakához képest.
Ennek alapján meglepő lenne, ha az idén nem tudnának növekeni a lakáshitel-kihelyezések, hiszen az Otthonfelújítási program és az egyre élénkebb ingatlanpiac is extra keresletet generálhat az év előttünk álló részében is.
A fogyasztási hiteleknél változatlanul a babaváró konstrukció a húzótermék, miután ebből négy hónap leforgása alatt bő 186 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek a pénzügyi szolgáltatók.
Ez ugyan 15 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi 219,4 milliárd forintos volumentől, ám a visszaesés főként az első két hónap gyenge teljesítményével és a magas bázissal lehet összefüggésben, ezért okkal lehet feltételezni, hogy az üteme az idő előrehaladtával csökken. Hasonló a helyzet a személyi kölcsönöknél is, amelyeknél szintén az év eleji számok rontják leginkább a mérleget:
az itt négy hónap alatt elkönyvelt, 128,6 milliárd forintnyi új szerződés 8 százalékkal marad el az egy évvel korábbitól.
Az MNB adatai szerint a háztartások hitelállománya 8447,5 milliárd forintot ért el április végén, ami éves összevetésben 14,3 százalékos növekedés. Az állomány bővülésében ugyanakkor még mindig meghatározó a szerepe a törlesztési moratóriumnak, amelynek hatásai egyébként a fogyasztási hiteleknél látszanak a leginkább. A lakáshitelek állománya április végén már bőven 4100 milliárd forint felett járt, ez éves összehasonlításban 10,7 százalékos növekedést tükröz. A fogyasztásihitel-portfólió mérete viszont majdnem az egyötödével hízott az április végéig számolt egy év alatt, elérve a 3821,7 milliárd forintot. A látványos bővülésben persze – a moratórium támogató hatásán túl – meghatározó szerep jutott a babaváró kölcsönnek, amelynél éves összevetésben 83,3 százalékkal, 1240 milliárd forint közelébe duzzadt az állomány.
A babaváró konstrukció egyre jobban átrajzolja a lakossági portfólió összetételét is:
áprilisra a lakáshitelek részesedése már 49 százalék alá csökkent a teljes állományon belül az egy évvel korábbi 50,4-ről, miközben a babaváróé 9,1-ről 14,7 százalékra ugrott.
A dobogóra még a személyi kölcsönök fértek fel áprilisban a nyilvántartott állomány alapján, ezek részesedése 12,4-ről 12,2 százalékra olvadt egy év alatt.
