A kötvénypiacot is megszállják a tőzsderobotok. Amin annyira azért nem érdemes meglepődni, hiszen a forexen és a részvénypiacokon már legalább másfél évtizede nagyban zajlik az automatizálás. Népszerűségük oka, hogy a tőzsdei automaták a pénzhez hasonlóan sohasem alszanak. Képesek mindhárom nagy időzónában a folyamatos piaci jelenlétre. Normál üzemmódjuk a 3-szor 8 óra munka. Nem kell nekik sem pihenés, sem szórakozás. Sosem betegek és nyáron sem mennek szabira. Így lehetséges, hogy konzervatív becslések szerint,
manapság már legfeljebb minden harmadik-negyedik tőzsdei ügylet mögött állhat ember.
A gépek rémesen hatékonyak, mert ha egy stratégia nyereség/veszteség aránya csak hajszálnyival is jobb 1-nél, akkor szinte minden napot nyereséggel zárnak. Egyszerűen annyit kötnek napon belül, hogy a nagy számok törvénye érvényesülhessen.
Korábban a robotok likviditási problémákba ütköztek a kötvénypiacon az optimálisan kiszámolt portfolióik kapcsán, azonban mostanában fordul a kocka
– mondta a Világgazdaságnak Bosnyák Zsolt, az Equilor szenior elemzője. Hozzátéve: 2018 óta megduplázódtak a tőzsdei automaták kötvénypozíciói, ami jórészt a digitalizációval magyarázható, de tavaly a home office robbanásszerű terjedése tovább gyorsította a folyamatot.
Az automata kötések idén májusban már a kötvénypiaci forgalom 37 százalékát adták a befektetési kategóriájú kötvények esetében, míg a magasabb hozammal forgó papírok piacán 26 százalékos volt a tőzsderobotok részesedése.
A piaci szereplők véleménye szerint nem várható, hogy az algoritmusok teljesen átvegyék az emberek szerepét a kötvénypiaci kereskedésben, de az arányuk várhatóan növekedni fog, mint ahogy ezt láthattuk a részvénypiacok esetében is. Az biztos, hogy a jegybanki válságkezelés a robotok kezére játszik, hiszen a pénzszórás elsősorban a kötvénypiaci likviditást emeli, ahol a jegybankárok folyamatosan masszív keresletet támasztanak.
A mindig a gép nyer szlogen egyúttal azt is jelenti, hogy néha iszonyatosan nagyot buknak az automaták. Flash crash a neve annak a piaci cunaminak, amit az válthat ki, ha a tőzsderobotok egyszerre érzékelik ugyanazt az eladási szignált, s romba döntik a parketteket, mielőtt az emberek közbeavatkozhatnának.
A máig leghíresebb eset 2010 május 6-án történt, s kezdetben brókerhibának, vagyis az elgurult gyógyszer miatti elütésnek próbálták beállítani a katasztrófát, de hamar lebuktak a gépek. Magyarán kiderült, hogy a robot is „ember”, amely képes hibázni. Az efféle „megmagyarázhatatlan” összeomlások egyre gyakoribbak lehetnek, miután ma már nem csak kereskednek az automaták, de az új trend szerint elemzéseket is készítenek.
A tőzsderobotok által okozott esetleges kötvénypiaci anomáliák várható hatását egyelőre nehéz megbecsülni A hozamok ugyanis az inflációs várakozásokat, kamatpályákat, növekedési prognózisokat is befolyásolják. Ezért a kötvénypiac torzulásának komoly tovagyűrűző hatása lehet.
