Waberer’s: inkább dél, mint észak

Tervezünk, vizsgáljuk a lehetőségeket, de a bővülés nem holnap lesz

– mondta a Világgazdaságnak a Waberer’s International vezérigazgatója. Erdélyi Barna szerint azonban nem csak a szállítmányozási tevékenységgel lépnének piacra Magyarországtól délre. A kérdés ennél komplexebb.

Cégünk partnerei jelen vannak tőlünk délre, a Balkánon is. A szinergiák egyértelműek lennének, ha mi is jelen lennénk ezekben az országokban, és a már megszokott módon ott is kiszolgálnánk megrendelőinket. Erre van igény, úgy érezzük

– hangsúlyozta a menedzser. Így tehát az egész logisztikai láncot vinnénk el Horvátországba, vagy éppen Szerbiába, és nem arról van szó, hogy hagyományos fuvarozóként az ottani piacból próbálnánk meg egy szeletet kihasítani magunknak– tisztázta a vezérigazgató.

A Magyarországgal szomszédos országok, Horvátország és Szerbia kerülhetnek fókuszba, de a Balkán igen nagy, a többi országot sem lehet kizárni. Ami biztos, ebben a pillanatban – bármilyen jelentős ipara is van-, Törökország egyáltalán nem jön szóba. Fontos látni, hogy minden, a sajtóban megjelent találgatással ellentétben, ezek távlati tervek a társaságnál. A célok világosak, de nem a közeljövőben valósulhat meg a piacra lépés. Lapunknak Erdélyi Barna azt is hangsúlyozta, hogy nem azért lépnének piacra a Balkánon, mert bármilyen gyors fellendülésben, robbanásszerű fejlődésben bíznak, hanem azért, hogy erősítsék a partneri viszonyt már meglévő ügyfeleikkel.

Egyetért Erdélyi Barna véleményével a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartesületének (Nit Hungary) ügyvezető főtitkára is. Dittel Gábor a Világgazdaságnak azt emelte ki, hogy a speditőr szakma nem számít a balkáni piac gyors fejlődésére. Habár a hosszú tengeri partvonal miatt akár kedvező adottságokkal rendelkezőnek lehet mondani az országok többségét, mégis ezek a kikötők kihasználatlanok, nem is lehet forgalmukat egy lapon említeni az észak-német, Holland kikötőkével.

A jellemző az, hogy Európán belül északról délre, a Balkánra szállítják az árukat, és nem fordítva. Az új selyemút is inkább a vasúti szállítmányozásra épül, amit Dittel Gábor szerint a Budapest-Belgrád vasútvonal kitüntetett helyzete is bizonyít.

Összességében Szerbia Uniós csatlakozása adhatna lökést a kereskedelemnek, de ez még nagyon messze van – hangsúlyozta a NiT Hungary vezetője.

A Waberer’s vezérigazgatója szerint a cégcsoport növekedését három láb erősítése segítheti. Az egyik ezek közül a regionális terjeszkedés, ahol az északi, például szlovákiai megjelenésnél nagyobb esélyt lát a déli, balkáni piacra lépésre, a fentebb részletezett módon. Emellett a nemzetközi szállítmányozási piacon elfoglalt pozíciót is tovább kell erősíteni, Erdélyi Barna ezt elsősorban új alvállalkozók bevonásával képzeli el, és Magyarországon a logisztikai szolgáltatási kapacitás növelése is kiemelten fontos.

A vezérigazgató szerint ennek segítségével komoly üzleteket lehet megnyerni, és behozni az országba.

Az eredményes versenyzéshez azonban új bázisok megnyitására is szükség lehet.

Erdélyi Barna szerint a cégcsoport elindult a zöldebb működés irányába. Elektromos eszközöket is használnak, de LNG-vel meghajtott kamionjuk is rója az utakat. Ezeknek a járműveknek azonban még sokat kell fejlődniük, elsősorban a hatótávolságukkal, és a teherbírásukkal van probléma, nem is beszélve a „zöld” eszközök igen magas áráról. Most még komoly odafigyelés kell a karbonsemleges járművek használatához, de a jövő ez lehet, úgyhogy fontos, hogy a cégcsoportnál minél több tapasztalatot gyűjtsünk – zárta a gondolatait Erdélyi Barna.