BUX 50,961.25
-2.68%
BUMIX 4,273.42
-0.99%
CETOP20 2,251.73
-3.61%
OTP 17,135
-4.62%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
-4.38%
-0.26%
-1.21%
ZWACK 16,500
-0.60%
0.00%
ANY 1,530
-0.65%
RABA 1,365
-1.80%
-2.18%
-1.63%
+2.72%
+1.57%
-1.79%
+6.33%
-0.47%
-1.52%
-1.71%
OTT1 149.2
0.00%
-2.07%
MOL 2,450
-0.97%
+2.33%
ALTEO 1,750
-1.13%
0.00%
+0.84%
EHEP 1,670
-5.92%
0.00%
-3.08%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+2.20%
-0.12%
+4.93%
0.00%
SunDell 39,000
0.00%
-4.84%
-2.22%
-2.87%
0.00%
+0.51%
-1.47%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Fókavadászatra indultak a SPAC-ok

A nyári pangás után felélénkült az európai részvénypiac, különösen az új kibocsátások száma nőtt örvendetesen. Az új befektetési divat formálói, az Amerikából eredeztethető, akvizíciós szándékkal bevezetett üres társaságok (SPAC) azonban egyelőre nem árasztják el a kontinens tőzsdéit.

A héten záruló negyedévben Európában eddig 42 elsődleges tőzsdei kibocsátást (IPO) regisztrált a Refinitív, 8,5 milliárd eurós összértékben. Időarányosan ez a legnagyobb bevont összeg az elmúlt évtized harmadik negyedéveit összevetve. Ugyanakkor július óta egyetlen új SPAC-kal sem gyarapodott a kínálat. A tavalyi évet és az idei év első felét jellemző amerikai SPAC-őrület európai átterjedésében biztosak voltak a befektetők, de a kezdeti lendület itt kifulladni látszik. Ezek a kagylótársaságok jelentősen megkönnyítik a tőzsdére lépést, annak szigorú követelményeit, hosszas engedélyezési útját a vele járó költségekkel együtt meg lehet spórolni, ha a SPAC fúzióra lép a céltársasággal, ezáltal „tartalmat nyer”.

Idén Európában a második negyedévben csúcsosodott ki a SPAC-piac, akkor 15 bevezetéssel 3,7 milliárd euró jelent meg a tőzsdéken áldozatra várva vagy vadászva.

Júliusban még hét követte őket, 1,4 milliárd eurós volumennel. Azóta alszik ez a piac. Az arányok érzékeltetésére: amíg az Egyesült Államokban az idén 441 SPAC jelent meg a börzén 126 milliárd dollárt hozva a parkettre, addig Európában 26 bevezetés történt 6,6 milliárd dollárral. Globálisan a harmadik negyedév 85 SPAC-ot hozott 14 milliárd dollár értékben, szemben az évnyitó három hónap 309 társaságához és 95 milliárd dolláros volumenéhez.

Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Különösen a korai fejlődési szakaszukban járó, jobbára veszteséges technológiai cégek tőkeigényének fedezésére használatos a SPAC-ok által biztosított forrás.

A SPAC részvényei jobban forognak a parketten, likviditásban könnyedén verik a hasonló profilú kockázati tőkealapokat. Vonzerőt jelent a könnyebb kiszállási lehetőség is.

A SPAC-ok gründolásában többnyire olyan nagybefektetők vesznek részt, akiknek már a neve is dollár százmilliókat mozgat meg. Csakhogy egyes SPAC-ok gyenge teljesítménye, a kockázatok nyomán szigorodó szabályozás és a kamatemelési hullámmal járó tőzsdei bizonytalanság már Amerikában is kezdi nyomasztani piacot, alábbhagyott a lendület. Európában az uniós piacfelügyelet (ESMA) júliusi közleménye is betett, a hatóság a hígulás és az összeférhetetlenség kockázatára és a céltársaság azonosításának és értékelésének bizonytalanságára hívta fel a befektetni szándékozók figyelmét. Mint írják, ez a befektetési forma kockázatai miatt nem mindenkinek ajánlott.

Elvetette egy időre a SPAC-alapítási terveit Christoph Gerlinger, aki szerint

több már az eszkimó mint a fóka: a német nagybefektető 423 SPAC-ról és a bennük őrzött 131 milliárd dollárról tud, ők szigonnyal a kézben lesik áldozatukat.

Eközben az érdeklődést tapasztalva a céltársaságok ára is alaposan megszaladt, olyannyira, hogy az már a megtérülést is veszélyeztetheti. Az idei első európai SPAC-akvizícióval a frankfurti tőzsdére vitt cég, a múlt héten debütált német HomeToGo turisztikai startup árfolyama például 10 százalékkal alacsonyabb az őt felkaroló Lakestar SPAC 1 februári kibocsátási áránál. Az európai startupok közül amerikai SPAC-ok által a tengerentúlon tőzsdére vitt cégek – mint a Lilium légitaxi, a Cazoo autókereskedő, a Global Blue és a Paysafe fintech vállalkozások vagy az EVgo töltőhálózat-üzemeltető – felvásárlásuk után jellemzően nyereséggel startoltak, ám mélyen az őket befogadó SPAC kibocsátási ára alatt. Globálisan a prédára lelt SPAC-ok 60 százalékára mondhatja el ugyanezt a Refinitiv adatai szerint.

Ebben közrejátszik, hogy sok csalódott SPAC-befektető a célpont láttán inkább takarodót fúj és kiveszi a pénzét a társaságból. A Lilium esetében 66, a HomeToGo-nál 37 százalékos volt a tőkekivonás aránya. A pénzt a SPAC-ot menedzselő befektetőnek kell pótolnia. Ráadásul időkényszerben is vannak, hiszen a SPAC-nak saját IPO-jától számított két éven belül végre kell hajtania egy akvizíciót, különben szégyenszemre vissza kell adnia a belé fektetett pénzt a tulajdonosainak.

Nem fenyegeti ez a veszély az Alec Gores üzletember és a Guggenheim Partners befektetési társaság által alapított Gores Guggenheim SPAC-ot, amely a hétfő bejelentés szerint fúziónál a Volvo és anyacége, a kínai Geely közös vállalkozásával, a Polestarral. A prémium kategóriájú elektromos autókat Kínában gyártó Polestar értékét 20 milliárd dollárra becsülik. A Polestar első e-SUV-jét a Volvo dél-karolinai üzemében kezdik gyártani 2022 második felétől, ennek finanszírozásához áprilisban 550 millió dolláros tőkebevonást hajtottak végre. A tavaly tízezer autót értékesítő Polestar 2025-re 290 ezer darabosra bővítené gyártókapacitását.

Kapcsolódó cikkek