Tavaly tavasszal a koronavírus-járvány kirobbanása miatt a világgazdaság részlegesen leállt, a nyersanyagárak összeomlottak, ezzel egy időben a globális ellátási láncban jelentős zavarok keletkeztek. A lezárások alatt számos fejlett gazdaságban az expanzív, sokszor bőkezű fiskális politikának köszönhetően bővültek a lakossági megtakarítások – állapítja meg az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb átfogó elemzésében.

A globális gazdaság fokozatos újraindulásával a keresleti oldal berobbant, a nyersanyagárak, energiaköltségek lendületesen emelkedtek, ugyanakkor az ellátási lánc zavarai bizonyos területeken és szektorokban továbbra is megmaradtak.

Török Lajos vezető elemző szerint,

amennyiben az inflációs várakozásokba tartósan beépül az áremelkedés, beindulhat egy komolyabb ár-bér spirál, melynek jelei az Egyesült Államokban már erőteljesen látszódnak.

Fotó: Fabian Sommer / dpa Picture-Alliance via AFP

Az elemző szerint a koronavírus-járvány okozta válság elmúltával némileg változni látszik a nagyobb jegybankok viselkedése: az élénkülő inflációs nyomás nagyobb részét átmeneti tényezőkkel magyarázzák, és láthatóan egyelőre nem kívánnak reagálni rá. A fejlett gazdaságok közül egyértelműen az Egyesült Államokban a legnagyobb a kockázat, az eurózónában és az Egyesült Királyságban jóval visszafogottabb az árak növekedése. A feltörekvő gazdaságokban az amerikaihoz hasonló ütemű inflációt láthatunk, ezért több jegybank – köztük a Magyar Nemzeti Bank – már meg is kezdte a kamatemelési ciklust. Az USA-ban legkorábban 2022 végén vagy 2023 elején kezdhetik meg a kamatemeléseket, az eurózónában 2024-ben indulhat a folyamat, és várhatóan a japán jegybank lesz az utolsó a sorban az Equilor Befektetési Zrt. elemzése szerint. Török Lajos kifejtette:

valószínűleg jó időre elbúcsúzhatunk az elmúlt évtizedben látott, globálisan alacsony inflációtól.

Amíg a koronavírus-járvány tart, az ellátási láncban zavarok keletkezhetnek, az inflációs várakozások feljebb tolódnak, mely magasabb szinten stabilizálhatja a drágulás ütemét. A fiskális és monetáris stimulus fokozatos kivezetése miatt a gazdasági növekedés üteme csökkenhet, így hosszabb távon fennállhat a stagfláció kialakulásának esélye. Az Equilor elemzése szerint, amíg a jegybanki pénzeső folytatódik, addig fennmaradhat a globális részvénypiacok emelkedése, azonban a kockázati faktorok egyre világosabban látszanak. A pénz- és tőkepiacokra leselkedő rövid távú kockázatok közül kiemelkedik az egyik legnagyobb kínai ingatlanfejlesztő, az Evergrande esetleges csődje. Amennyiben ez megtörténne és nem érkezne központi segítség, bajba kerülne az egyébként is sérülékenynek tűnő kínai árnyékbankrendszer, ami várhatóan jelentős eladási hullámot indíthatna el más részvénypiacokon is.

Magyarországon a második negyedévben lendületes gazdasági bővülés volt látható, éves bázison a növekedés meghaladta a 17 százalékot, de ebben a tavalyi, rendkívül alacsony bázis is nagy szerepet játszott. Az Equilor szerint a harmadik negyedévben némileg lassulhat a növekedés üteme, azonban a szolgáltatási szektorban bőven vannak még tartalékok.

Az év egészében a GDP 6,5 százalékos bővülésére lehet számítani, melyet jövőre 4,5 százalékos növekedés követhet.

Az idei költségvetést is magas hiánycéllal tervezte meg a kormány, így az Equilor várakozása szerint

a GDP-arányos költségvetési hiány 7,5–8,0 százalék között alakulhat,

amennyiben beérkeznek az EU helyreállítási alapjának forrásai. Jövőre már ennél alacsonyabb, 5,5–6,0 százalék közötti költségvetési hiánnyal lehet számolni, miközben az államadósság mértéke a GDP 75–78 százalékára süllyedhet az év végére, majd jövőre tovább mérséklődhet, a források idei beérkezése esetén. Az éves bázison számított fogyasztói infláció 5 százalék felett tetőzhetett júniusban, ezt fokozatos enyhülés követheti, azonban az év utolsó 2 hónapjában ismét emelkedhet az árnyomás, melyet a többi feltétel változatlansága esetén a bázishatás önmagában is indokolhat. Az üzemanyagok és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma természetesen átírhatja, de már nem kell számítani olyan szigorú korlátozásokra, mint tavaly és idén tavasszal, köszönhetően a viszonylag magas átoltottsági aránynak.

Az idei évben 4,3 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, mely jövőre 3,3-re eshet vissza.

Többek között ezen folyamatok hatására kezdett kamatemelési ciklusba a Magyar Nemzeti Bank: az év végén 2,1, jövő év végén 2,5 százalékos alapkamatra lehet számítani. A forint árfolyama az év hátralevő részében viszonylag stabil maradhat, az év végén 352, míg jövőre 356 forintos euróárfolyammal számol az Equilor elemzői csapata.