Miután Kína lecsapott a és más kriptók bányászatára, megindult az adatközpontok vándorlása és ezek közül sok Kazahsztánban kötött ki. Ennek eredményeként a közép-ázsiai ország a világ második legnagyobb bitcoin bányászattal foglalkozó országává vált. Azonban az olcsó szénen alapuló áramtermelés nem bírta a növekvő áramigényt és időközben a globális energiapiaci válság miatt a szén olcsósága is megkérdőjeleződött.

Az egyes becslések szerint több mint 87 ezer kriptobánya-gép, ami az országba költözött olyan mértékben terhelte le a hálózatot, hogy az áram adagolására is sor került. Az országon az Oroszországból importált elektromosság segíthet, illetve a kriptobányászok számára emelkedhet az áram ára is.

Fotó: LARS HAGBERG / AFP

Problémát jelent az is, hogy a legtöbb kriptobányász nem hivatalosan működik az országban, így az 50 reisztrált bányán kívüli "szürke" bányák felelnek a tevékenységgel kapcsolatos energiafelhasználás 85 százalékáért.

Megoldást jelenthet az atomenergia is, lévén Kazahsztán a világ egyik legnagyobb uránium készletével rendelkezik és a termelés területén is jól áll. Ráadásul 1999-ig üzemelt is atomerőmű is az országban, ám az újraindítás a régi bezárás miatt mindenképpen komoly fejlesztéseket igényel és könnyen lehet, hogy olcsóbb újat építeni.

Mindenesetre az, hogy Közép-Ázsia egyik leginkább energiában gazdag országa hirtelen energiaimportra szorul, kiválóan jelzi, hogy mekkora energiafelhasználással jár a kriptobányászat.