Európa gázai békéért kiált, közben összevásárolja az összes izraeli fegyvert

Európa hivatalosan is az izraeli katonai eszközök első számú importőrévé lépett elő, miközben egyre erősödnek az izraeli fegyverembargót követelő hangok a kontinensen – írja pénteki elemzésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az izraeli védelmi ipari eszközök éves exportértéke 2024-ben elérte a 14,8 milliárd dollárt, ami 13 százalékos növekedés a 2023-as, 13 milliárd dolláros értékhez képest az Izraeli Védelmi Minisztérium Nemzetközi Védelmi Együttműködési Igazgatóságának (SIBAT) legfrissebb jelentése szerint.

A növekedést a tavalyi évben főként a nagy értékű fegyverrendszerek iránti kereslet hajtotta, így a drónok helyett a légvédelmi eszközök váltak első számú exporttermékké.

A Védelmi Minisztérium szerint az exportszerződések 56,8 százaléka olyan „megaüzlet”, amelynek értéke legalább 100 millió dollár volt. Ez jól mutatja az izraeli hadiipar globális súlyának növekedését és a nagyobb fegyverrendszerek iránti fokozottabb keresletet. Ilyen „megaüzlet” a Németországgal kötött megállapodás az Arrow–3 rakétavédelmi rendszerre, amely a maga 3,8 milliárd dolláros értékével Izrael történetének legnagyobb fegyverüzlete.

A rakéta- és légvédelmi rendszerek tették ki az export legnagyobb hányadát, 48 százalékot, ami a 2023-as 35 százalékos részesedés után jókora növekedés. A műholdas technológiák exportrészesedése a korábbi 2 százalékról 8 százalékra nőtt, ami az űrtechnológiák felértékelődését bizonyítja. A drónexport ugyanakkor a teljes védelmi kivitel 1 százalékát adja, ami jelentős visszaesés a 2022-es értékhez képest, amikor a pilóta nélküli technológiák az izraeli hadiipari export 25 százalékát tették ki. Az izraeli pilóta nélküli járművek keresletcsökkenése mögött az is állhat, hogy mára sok ország feltöltötte ezekkel a készletét, míg mások inkább már a saját fejlesztésre koncentrálnak.

majd Ázsia és a csendes-óceáni térség következik 23 százalékkal, az Ábrahám-egyezmények országai 12 százalékkal, végül pedig Észak-Amerika 9 százalékkal, valamint Latin-Amerika és Afrika 1-1 százalékkal.

Míg a korábbi években az ázsiai csendes-óceáni térség volt az izraeli védelmi eladások első számú célrégiója, 2024-re Európa lett az. Az európai védelmi ipar ugyanis kapacitáshiánnyal küzd, így a fegyverkező európai államok kénytelenek külső beszállítókat keresni. Az izraeli katonai eszközöknek piaci előnyt jelent, hogy többségük harci körülmények között is helytállt.

Az izraeli fegyverexport kihívásos környezetben érte el az újabb rekordját

Az Oeconomus kutatója rávilágít, hogy a 2024-es rekordméretű védelmi export Izrael számára azért is figyelemre méltó eredmény, mert a gázai háború első hónapjaiban nemhogy a külföldi megrendelések, de a hazai szükségletek lefedése is nehézkesnek látszott Izrael számára. Az ugrásszerűen megnövekvő nemzetközi kereslet miatt az izraeli védelmi vállalatok már egyébként is maximális kapacitással működtek, a gázai háború elindulásával pedig át kellett ütemezniük a termelést, hogy kiszolgálhassák a háborúba készülő izraeli hadsereg azonnali igényeit. Azonban az intézkedések nem voltak elegek, Izrael az Egyesült Államok hadifelszerelésére szorult.

Izrael tanult az estből, így a high-tech fegyverek mellett a tömeggyártású lőszerek, bombák hazai gyártása is nagy hangsúlyt kap a jövőben. 

A hazai gyártókapacitás növelése pedig várhatóan nemcsak a belföldi, de a láthatóan egyre növekvő nemzetközi kereslet kiszolgálását is segíti majd – mutatott rá az elemzés.

Európa azonban nem akar nagymértékben külföldi partnerektől függeni. A Világgazdaság is beszámolt róla, hogy a kontinens fegyvergyárai gyorsan bővülnek: több mint 7 millió négyzetméternyi új ipari fejlesztést ölelve fel, ami történelmi léptékű újrafegyverkezést jelent. Világháború következhet? Az elmúlt években Európa hadiipara óriási átalakuláson ment keresztül. A békeidők lassú és visszafogott gyártási üteme helyett mára egy új, háromszoros tempójú fegyverkezési verseny zajlik. Az európai fegyvergyártók kétségbeesetten keresik a munkaerőt.