Az eddigi gyakorlattól gyökeresen eltérően hivatalosságok és pópák részvétele nélkül, a szalagátvágás is mellőzve adták át a forgalomnak a hét elején az észak-erdélyi autópálya Marosvásárhely közeli szakaszát. Unikumnak számít, hogy a 4,5 kilométeres sztrádacsíkot és az ugyanilyen hosszú négysávos marosvásárhelyi bekötőutat négy hónappal
a hivatalos határidő előtt építette meg – 15 milliárd forintnak megfelelő összegből – a kivitelező. Igaz, a megvalósítás hat éve váratott magára bürokratikus akadályok, óvások és pereskedések miatt.
A lényeg, hogy jóformán végig, 100 kilométeren keresztül autópályán tehető meg az út Kolozsvár és Marosvásárhely között, ahol egy 15 kilométeres szakasz hiányzik még, ennek a kivitelezésére még nem választották ki a vállalkozót. Az említett szakaszokat leszámítva más nem épült meg a Nagyváradot Brassóval összekötő, 415 kilométeresre tervezett A3-as észak-erdélyi sztrádából azóta, hogy a román hatóságok 18 évvel ezelőtt szerződést kötöttek az amerikai Bechtellel, amely 50 kilométer leaszfaltozás után kivonult az országból.
Egy héttel ezelőtt szintén hivatalos ceremónia nélkül vehették birtokukba az autósok a Tordát Szászsebessel összekötő A10-es sztráda még hiányzó, 24 kilométeres szakaszát. Ha öt éves késéssel is, de végre létrejött az összeköttetés az észak- és dél-erdélyi pálya között, és immár autópályán jutunk el Kolozsvárról Szebenig, mintegy 200 kilométeren át. Idén 30 kilométerrel, mintegy 940 kilométeresre bővült a romániai autópálya-hálózat, viszont további avatások még láthatáron sincsenek. A november végén hivatalba lépett nagykoalíciós kormány ugyanakkor azt vállalta, hogy 2022-ben 10 milliárd euró értékben köt szerződést infrastrukturális beruházásokra. Kétséges azonban, hogy ezzel fel is pörgetik-e a kivitelezést, akadnak ugyanis olyan sztrádaszakaszok, terelőutak, amelyek megépítése öt-hét éve várat magára.
Nem hiszem, hogy létezik olyan szaktárcavezető, akinek mandátuma alatt befejeződött egy általa elkezdett projekt. Tervrajzokkal a következő 50 évre el vagyunk látva, ám a megvalósítás hiányzik
– ismerte el beiktatása után Sorin Grindeanu, a bukaresti közlekedési minisztérium új vezetője. A kormányfői tisztséget 2017-ben öt hónapig betöltő szociáldemokrata miniszter bejelentette, a jövő évtől drónokat fognak bevetni, hogy élőben kövessék a munkamenetet a jelentős infrastrukturális beruházásoknál. Reményei szerint így elkerülhetőek lesznek a kelet-romániai Tecuci városának terelőútjához hasonló esetek, ahol 13 éve tart az elkerülőút megépítése.
Ez Rekordok könyvébe illő, azt hinnéd, hogy Párizs terelőútjáról van szó!
– hüledezett Grindeanu, aki temesváriként személyes okokból is gyorsítani szeretné a sztrádaépítéseket, túlságosan soknak tartja ugyanis, hogy autóval legjobb esetben hét óra alatt teszi meg az 550 kilométeres utat Bukaresttől a Béga-parti nagyvárosig.
Románia egyébként a napokban megkapta az Európai Bizottságtól az országos helyreállítási és ellenállóképességi terv első előlegét,
a kézhez kapott 1,8 milliárd euró az országnak vissza nem térítendő támogatásként járó összeg 13 százalékaának felel meg.
Az összesen 29,2 milliárd eurós rezilienciaépítési alapból a román hatóságok több mint 430 kilométer új autópálya-szakaszt építenének 2026-ig, 3,9 milliárd eurót pedig a vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányoztak elő.
