Bár a nyugdíjpénztári tagság több mint fele 46 és 64 év közötti, az elmúlt öt évben fokozatosan

csökkent a belépők átlagéletkora – derül ki a Prémium Önkéntes Pénztárak adataiból, amelyeket egy csütörtöki háttérbeszélgetésen ismertettek a kasszák vezetői. 

Az egészségpénztárnál a 21–30 éves belépők aránya 20-ról 25 százalékra, míg a nyugdíjpénztárban még jelentősebb mértékben, 10-ről 20 százalékra emelkedett. A Prémium Pénztárak reprezentatív kutatásának eredményei szerint emellett 

a 35 év alattiak gondolják a leginkább fontosnak az öngondoskodást, és támaszkodnának a legjobban az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is. 

Fotó: Shutterstock

A felmérésből kiderült, hogy a pénztári tagsággal nem rendelkező, dolgozó magyarok közül 80 százaléknak van valamilyen megtakarítása, azonban a félretenni képes háztartások kicsit több mint fele nem tud minden hónapban egy meghatározott összeget megspórolni. 

„Kifejezetten az egészségügyi kiadásokra az összes megkérdezett 14 százaléka képez tartalékot, a nyugdíjas éveire pedig 17 százalék spórol. 

Ugyanakkor az időskori megélhetés biztosítására az 50–64 évesek közül már 31 százalék takarít meg. A nyugdíjkorhatár közeledtével láthatóan egyre többen ismerik fel, hogy az állami juttatás nem biztos, hogy elegendő lesz a megszokott életszínvonal finanszírozásához” – mondta Pataki Tímea, a Prémium Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke. Ezt mutatja az is, hogy háromból két embert aggaszt, mi lesz majd vele nyugdíjasként. 

Leginkább egyébként a legfiatalabbakat és a legidősebbeket foglalkoztatja a kérdés: 

a 18–34 évesek 62, míg az 50–64 évesek 66 százalékát nyugtalanítja, miből él majd meg. 

Bár a többség úgy látja, hogy az időskori megélhetés biztosítása az állam feladata, az öngondoskodást a legfiatalabbak, a 18–34 évesek tartják a legfontosabbnak.  Náluk 26 százalékos volt ez az arány, míg a másik két korcsoport (35–49 és 50–64 évesek) már csak 23 és 22 százalékban említette saját felelősségét. „A kutatásból jól látszik, hogy a fiatal korosztály tagjai egyre tudatosabbak, messze a 35 év alattiaknál a legmagasabb azok aránya, akik az állami nyugdíj mellett már a saját megtakarításaikra is számítanának, hogy megfelelő életszínvonalat biztosítsanak maguknak időskorukra. 63 százalékuk gondolta azt, hogy nyugdíjasként ezek bevételi forrást jelentenek majd. Hasonló tendenciát figyeltünk meg a saját tagjaink körében is” – tette hozzá Pataki Tímea. 

Szintén kedvező a pénztári vezető szerint, hogy az egészség- és nyugdíjkasszákba belépni tervezők között jelentős arányban képviseltetik magukat a fiatalok: 

18-19 százalékuk fontolgatja, hogy nyugdíj- vagy egészségpénztári tag lesz. Ez több mint a duplája a 8-8 százalékos átlagnak. 

Bár reményt keltő a fiatalabb korosztály nyugdíj- és egészségpénztárakba való belépési szándéka, valamint a belépők átlagéletkorának csökkenése, a nyugdíjcélú megtakarítási hajlandóság még mindig a nyugdíj előtt állóknál a legmagasabb. A pénztár adatai szerint a 61 év feletti Prémium nyugdíjpénztári tagok 2021-ben kétszer annyit fizettek be átlagosan, mint a 18–30 év közöttiek. Az egészségpénztárnál fordított a helyzet, ott a fiatalabb korosztály (31–40) átlagbefizetése a magasabb – hozzávetőleg 17 százalékkal –, mint az idősebb korosztályé.  

Pataki Tímea szerint bár a kormány által meghirdetett egyszeri, a gyermeket nevelőknek adott adó-visszatérítésnek lehet ugyan negatív hatása az ez évi pénztári befizetésekre (a piac 10 százalékos csökkenéssel számol az utolsó negyedévre az előző évhez viszonyítva), sokkal fontosabb ugyanakkor, hogy ráirányítja a figyelmet más, a személyi jövedelemadót érintő kedvezményekre: jelenleg ugyanis csak minden harmadik ember tudja, hogy a pénztári tagság mellé állami támogatás is jár.