A többi európai luxusipari céghez hasonlóan a Richemont is kiemelkedő ütemben bővítette árbevételét az első negyedévben – derül ki a vállalat pénteken közzétett gyorsjelentéséből. Sőt 44 százalékos növekedésével még alaposan túl is szárnyalta a konkurenciát. Ami ugyanakkor már kevésbé örömteli, a svájci társaság részvényárfolyama is épp olyan lefelé tartó spirálba került idén, mint ami szektortársai papírjainál is látható. Év eleje óta ugyanis a Richemont-részvények a zürichi tőzsdén 36 százalékkal, 15 050 svájci frankra gyengültek.
Ráadásul az ereszkedő tendencia több mint 10 százalékos zuhanásba ment át pénteken, pedig a cég a lezárt időszakban valóban maga mögött hagyta a járvány okozta nehézségeket, és nyereségét is 61 százalékkal, 2 milliárd euró fölé növelte. Mindamellett 25 centtel megemelték a tavalyi kerek 2 frankos osztalékot is, ezen kívül pedig 1 frank rendkívüli osztalékot juttatnak a részvényeseknek. A piac azonban még szebb számokat várt, és az egyszeri is alacsonyabb lett a reméltnél.
A leginkább a Cartier-márkájú óráiról és ékszereiről ismert Richemont egyébként a Farfetchnek akarja eladni online kiskereskedelmi részlegét, bár erről most a befektetők várakozása dacára keveset árult el. A svájciak ugrásra készen várnak minden piaci fellendülést, az orosz válságon pedig üzemieredmény-ágon mindössze 98 millió eurót buktak, míg raktérkészletüket 70 millióval kellett leértékelniük.
Iparági szakértők szerint éppen az orosz-ukrán háború miatt bevezetett nyugati szankciók, illetve emellett a kínai lezárások okolhatók a szektor részvényeinek pokoljárásáért, annak ellenére, hogy az Herméstől a Keringig átlagban 30 százalék feletti első negyedéves bevételbővülésről számoltak be.
A szakmabeliek már csak hivatalból is, de jóval derűlátóbbak, mint a részvényesek. Az Ermenegildo Zegnát vezető Gildo Zegna és az LVMH kisfőnöke, Antoine Arnault szerint tudniillik – amint egy a Financial Times által szervezett közös sajtóbeszélgetésen elmondták - az Egyesült Államokban és harmadik piacokon olyan erős a kereslet termékeik iránt, hogy simán ellensúlyozni tudják a csapásokat.
Zegna kiemelte, hogy cége 1991 óta van jelen Kínában, ahol minden korábbi nehéz időszakot fellendülés követett, és ez a minta várhatóan megismétlődik. Az LVMH vezérigazgatójának, egyben Európa leggazdagabb emberének, Bernard Arnaultnak a fia pedig arról beszélt, hogy nem "negyedévről negyedévre" gondolkodnak Kínáról, hanem 5 év távlatából, és nagyon optimisták.
"Isten áldja Amerikát!" – váltott témát Zegna. "Nem hiszek abban, hogy Amerikában lesz, vagy ha lesz is, nem a mi vásárlóinkat sújtja majd". Nem is alaptalan a két divatkirály bizakodása, hiszen bár az Ermenegildo-csoport az idei első negyedévre vonatkozóan mindössze 0,3 százalékkal növelte forgalmát éves összevetésben Kínában, ám Amerikában – igaz, alacsony bázisról - 97,2 százalékkal növekedett. Ezalatt az LVMH 8 százalékkal bővült az ázsiai régióban, míg az Egyesült Államokban 26 százalékkal.
Zegna kitért cége dubaii sikereire is, és elárulta, hogy már Szaúdi-Arábia felé kacsingatnak. Mérlegelik az újabb akvizíciókat is, miután a 2018-ban felvásárolt Thom Browne márkát mára teljesen integrálták.
A Bottega Veneta, Gucci, és Yves Saint Laurent márkákat forgalmazó francia Kering és a szintén francia Hermés forgalma is látványosan bővült év elején. Az Hermés 44 százalékkal nőtt Európában és Amerikában is, míg a Kering a tengerentúlon csupán 42 százalékos többletet tudott összehozni, ám ezt busásan kompenzálta 75 százalékos nyugat-európai expanziója. Kína kapcsán a Kering stagnálásról, az Hermés pedig boltjai bezárásáról számolt be.
