Baljós jelből igazán nincs hiány a tengerentúlon: a múlt hét végére a fogyasztói hangulat újabb mélypontja kínált témát az elemzőknek. A Michigani Egyetem fogyasztói barométere júniusban elérte az 50 pontos értéket, ami nemcsak a májusi 58,4 ponttól marad el jelentősen, de a legalacsonyabb szint 1952 óta, amióta jegyzik ezt a fontos mutatót. Leszögezhető tehát, hogy historikusan gyászos a fogyasztói hangulat, s ez annál is aggasztóbb, mert az amerikai gazdaság éppen az elmúlt négy évtized legtaréjosabb inflációs hullámával szembesül. Márpedig a háztartások kiadásai adják az Egyesült Államok gazdasági kibocsátásának 70 százalékát. A kiskereskedelmi forgalom májusi csökkenése, a foglalkoztatás bővülésének lelassulása s a korábbinál lankásabb bérnövekedési pálya láttán a The Wall Street Journal által megkérdezett közgazdászok többsége recesszióra tippel. Ennek az újlakás-eladások májusi 10,7 százalékos növekménye sem mond ellent, mert az emelkedő jelzáloghitel-kamatok, amelyek az év eleje óta, vagyis fél év alatt megduplázódtak, csöndben aláaknázzák a lakáspiacot.
Még van lendülete a gazdaságnak, de a fogyasztói költekezések változása az év második felére kifogja a szelet a vitorlákból – mondta Rubeela Farooqi, a High Frequency Economics vezető közgazdásza. Feltűnő a michigani felmérésben, hogy a megkérdezett fogyasztók 79 százaléka pesszimista a jövőbeli üzleti feltételeket illetően, ez 2009 óta a legmagasabb érték. A válaszadók 47 százaléka az inflációt tette felelőssé az életszínvonal romlásáért. A munkaügyi minisztérium adatai szerint májusban 8,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbiról, ami négy évtizedes csúcs. Érdekes ugyanakkor, hogy a hosszú távú inflációs várakozások 3,3 százalékról 3,1-re mérséklődtek, s ezzel ez a mutató visszatért az elmúlt tíz hónapban mért 2,9–3,1-es sávba.
Az inflációs várakozások alakulását azért is érdemes kiemelten figyelni, mert az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke, Jerome Powell másfél hete úgy nyilatkozott, hogy az emelkedő inflációs várakozások is szerepet játszottak a 0,75 százalékpontos kamatemelésben, ami 1994 óta a legszigorúbb héjaintézkedés volt a jegybankárok részéről. Ám miközben a Fed a kamatemelésekkel az ellen küzd, paradox módon az átlag amerikai egyre többet fizet a lakása, az autója és a hitelkártyás vásárlásai után. A Freddie Mac szerint az átlagos 30 éves fix kamatozású jelzáloghitel 5,81 százalékra emelkedett a múlt héten, amire 2008 óta nem volt példa. A használtlakás-eladások pedig immár negyedik hónapja esnek.
Az újlakás-eladások májusi kiugrása egyáltalán nem javít az összképen – figyelmeztet Ian Shepherdson, a Pantheon Macroeconomics vezető közgazdásza. Szerinte a lakáspiac még utoljára felpörgött, mielőtt meredeken zuhannának az eladások, a potenciális vevők vásárlóerejét ugyanis mind jobban erodálják a felszökő jelzáloghitel-kamatok.
A károgók kórusában kért helyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF), amely pénteken közölt lesújtó jelentésében a korábbi 3,7 százalékról 2,9-re vágta vissza az amerikai gazdaság idei növekedési kilátásait, jövőre pedig 1,7-es lesz szerinte az eddig várt 2,3 százalékkal szemben. A prognózis durva korrekcióját a gyorsuló inflációval és az ellátási láncok szakadozottságával magyarázták. Ahogy a szervezet szakértői megállapították: szakpolitikai prioritás a bérek és az árak növekedésének gyors lassítása, anélkül, hogy közben recessziót váltanának ki, ám ez nehéz feladat lesz, mert a globális kínálati korlátok, az amerikai munkaerőhiány és az ukrajnai orosz invázió további bizonytalanságokat szül. Mindezek fényében az IMF ügyvezető igazgatója, Krisztalina Georgieva úgy látja, hogy az Egyesült Államok aligha kerülheti el a recessziót.
