Ha a Magyar Telekomra kivetett extraprofitadó valóban csupán két évre szól, akkor a piac tulajdonképpen már be is árazta a negatív hatást, hiszen az új közteher nyomán évi 25 forinttal csökkenő nyereséggel arányban álló 50 forintos árfolyamzuhanáson már túl vagyunk – mondta el a VG-nek Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója. Az elemzők és a befektetők persze abszolúte nincsenek erről az időbeli korlátról meggyőződve – tette hozzá a szakértő.

Az azonban bizonyos – folytatta gondolatmenetét Gyurcsik Attila –, hogy a kisebbségi befektetők immár végérvényesen a harmadik helyre szorultak a Deutsche Telekom és az állam mögött, hiszen mindkét entitás jóval többet keresett – és keres a mai napig – a hazai távközlési vállalaton, mint a saját vagyonukkal kockázatot vállaló kisrészvényesek. Az Accorde igazgatója szerint az újabb következtében most már a legkitartóbb hazai befektetők is hátat fordíthatnak a pesti parkettnek. Ha pedig az elemzők szkepszise beigazolódik, és a különadó valóban hosszabb távon is velünk marad, akkor mindenképpen beépül fokozatosan a Telekom díjaiba, hiszen a vállalatnak beruházásai megtérülését – akárcsak a szektorban általában minden résztvevőnek – valahogy biztosítania kell.

26 April 2020, North Rhine-Westphalia, Bonn: Logo, lettering of the telecommunication company Deutsche Telekom in front of a blue sky Photo: Horst Galuschka/dpa/Horst Galuschka dpa (Photo by Horst Galuschka / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Az ág is húzza a Telekom részvényeseit
Fotó: Horst Galuschka / dpa Picture-Alliance via AFP

 

Cinkotai Norbert, a KBC Equitas vezető részvényelemzője is úgy látja, hogy a Magyar Telekomra kiszabott extra adó már kifejtette árfolyamcsökkentő hatását, amelyet részvényenként 40–45 forintra saccol, ha a következő két évvel számolunk.

Tovább árnyalja viszont a képet – véli az elemző –, hogy a hazai piacvezető távközlési társaságot egyéb kedvezőtlen hatás is éri az meglódulásával, hiszen a kockázatmentes 10 éves államkötvény hozama már 7,5 százalékon áll, amivel nem meccselhet az MTEL-részvény 5-5,5 százalékos hozama. A KBC-nél különben abban bíznak, hogy a gazdaság állapotának és a költségvetés helyzetének javulásával, hacsak valami váratlan esemény nem zavar be, 2024-től legalábbis csökkenhet a távközlési szektort sújtó elvonás mértéke.

Az első feltételezésekhez képest még többet, mintegy 25 milliárd forint adót kell fizetnie a Telekomnak a távközlési ágazatra kivetett 40 milliárdból, mivel, mint utóbb kiderült, árbevétel-alapú lesz a fizetési kötelezettség, ráadásul igencsak progresszív kulccsal – jelentette ki Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője a brókerház befektetőknek szóló podcastjában a minap. 

A 100 milliárd forint feletti árbevétel 7 százalékát kell tudniillik különadóként befizetni, míg az alatt 3, illetve 1 százalékos lesz a közteher mértéke. A nagyobb forgalmú cégeket pécézték tehát ki – jegyezte meg az elemző. Emellett megmarad a korábbi szektoradó is, melynek összege a Telekom esetében 32–33 milliárd forint, tehát Gaál Gellért szerint összességében elképesztően sok adót fizethet majd a cég.

A szakértő – a Magyar Telekom különadóval kapcsolatos június 5-i közleményére is figyelemmel – a jövő évi osztalékkal összefüggésben arra számít, hogy az eddig becsült 60 milliárd forintos nyereség ugyan minden bizonnyal nagyjából 25 milliárddal csökkenni fog, ám változatlan maradhat a nemrég elfogadott osztalékpolitika, mely szerint a várhatóan ilyeténképpen megmaradó 35 milliárdos nettó profit 60–80 százalékával javadalmazzák a részvényeseket osztalékfizetés, illetve részvény-visszavásárlás formájában. A befektetők ergo jövőre 21–28 forint javadalmazásra számíthatnak részvényenként, az idei 29,6 után.

Az egy évtizede bevezetett szektoradó kivetésekor egyébként a vállalat jelentősen csökkentette a részvényesek juttatásait, ám akkor sokkal jobban el volt adósodva a cég.