Nem szolgált sok újdonsággal az Európai Központi Bank tisztviselőinek Portugáliában tartott éves konferenciáján Christine Lagarde. Az EKB elnöke lényegében megerősítette a korábbi forgatókönyvet, amit a pénzpiacok enyhe csalódással fogadtak, s az euró-dollár emelkedése egyelőre elakadt 1,06 alatt. Ráadásul a jegybankári üzenetek egyszerre mutattak héjaszigort a fősodorban és galambengedékenységet a kiskapuknál.
Az EKB határozottan kezeli az euróövezet rekordinflációját – hangsúlyozta Christine Lagarde, hozzátéve: az euróövezetben az nemkívánatosan magas, s az előrejelzések szerint még jó darabig így is marad, ami nagy kihívás a monetáris politika számára, különösen, hogy az inflációs nyomás egyre szélesedik és fokozódik. Az eurózóna bérnövekedése az idén várhatóan megduplázódik, s 4 százalékra emelkedik, miközben a gazdaság kínálati oldalán a szűk keresztmetszetek valószínűleg tartósak lesznek, továbbá semmi jele annak, hogy Oroszország ukrajnai inváziója mellett csökkennének az energia- és nyersanyagárak.
Lagarde Portugáliában megerősítette, hogy az EKB, mely 2011 óta nem emelt kamatot, júliusban teszi meg az első lépést. És ragaszkodik a tervéhez, hogy a szeptemberi nagyobb kamatlépés előtt, nyáron csak negyed százalékpontos emeléssel indítson. De mindez az adatoktól is függ – tette hozzá. Mindenesetre, az európai jegybank a jövő héten leállítja további kötvényvásárlásait, válaszul az eurózóna májusi, 8,1-es éves inflációjára, ami négyszeresen múlta felül az EKB 2 százalékos célját. És az idei éves inflációs prognózis is 6,8 százalékos. Míg a legtöbb nyugati jegybank már megkezdte a kamatemelést, az EKB irányadó betéti kamatlába továbbra is mínusz 0,5 százalék. Bár Lagarde közölte, hogy ez szeptemberben nulla fölé emelkedik.
Nincsenek könnyű helyzetben az euróövezet kamatdöntéseiért felelős jegybankárok. Mert egy évtizednyi ultralaza monetáris politikát követően úgy kell levezényelniük a héjafordulatot, hogy elkerüljék az újabb európai adósságválságot, miután a kamatemelési periódusban a hitelfelvételi költségek meredeken emelkedtek a gyengébb országokban. Különösen billenékeny az egyensúly Olaszországban. Ezért bevezetnek egy új eszközt, mely elsősorban az euróövezet széttöredezettségi kockázatait hivatott kezelni. Egyelőre kérdéses az időzítés és a nagyságrend. Mindenesetre Lagarde hangsúlyozta, hogy az új eszköznek hatékonynak és arányosnak kell lennie, s nem fékezheti a szilárd költségvetési politika irányába menetelő tagállamok lendületét. A Reutersnek nyilatkozó források szerint a feltételek viszonylag könnyűek lesznek, például megfelelnek az Európai Bizottság gazdasági ajánlásainak, amelyeket az országoknak már eleve is be kell tartaniuk ahhoz, hogy biztosítsák az Európai Unióból érkező finanszírozást. Emellett az is sanszos, hogy az EKB készpénzt szív fel a bankrendszerből az új, célzott kötvényvásárlások ellensúlyozására, hogy ne növelje a piacokon hullámzó likviditást. Közgazdászok attól tartanak, hogy az emelkedő kamatlábak az eurózóna gazdaságát stagflációba taszíthatják, ha Oroszország tartósan korlátozza az Európába irányuló földgázszállításokat, s a kormányok az ipar energiafelhasználásának korlátozására kényszerülnek. Ezért az európai jegybank elnöke oszlatni próbálta a kamatemelési periódussal összefüggő recessziós aggodalmakat. Mondván, bár jelentősen visszavágták a következő két év növekedési előrejelzéseit, még mindig pozitív bővülési rátákat várnak, amit a hazai pufferekre alapoznak.
