A kétszereplős szerkezet felé tart a hazai távközlési piac – mondta a VG-nek Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője a 4iG nagybevásárlása kapcsán. Mint ismert, hétfőn kora reggel jelentette be a 4iG, hogy nem kötelező érvényű megállapodást kötött a Vodafone-nal a második legnagyobb hazai távközlési vállalat 51 százalékos részesedésének megvásárlására, miközben magyar állami résztulajdon is megjelenne a cégben a Corvinus Zrt. révén, 49 százalékkal.
Az akvizícióval az elemző szerint a magyar vezetékes piac több mint 90 százalékát lefedő Magyar Telekom és – a Digit már korábban átvevő 4iG – duója most már a mobilpiacon is 76 százalékos súlyra tehet szert. A Magyar Telekom mobilpiaci részesedése ugyanis 45 százalék körüli, míg a Vodafone-é 31 százalék közelében van.
A 4iG szempontjából a következő logikus lépés a Digi vezetékes ügyfeleinek a megkörnyékezése lehet, azaz azok a Digi-felhasználók, akik a Magyar Telekomnál vagy a Yettelnél mobiloznak, kedvező ajánlatot kaphatnak majd a váltásra a 4iG-től.
A Magyar Telekom külföldi befektetőinek szempontjából nézve csak annyi látszik, hogy a Vodafone kivonul az országból, a helyét pedig egy számukra ismeretlen, félig állami konzorcium veszi át, ami semmiképpen sem tűnik annyira veszedelmesnek. Ráadásul az erősödő duopolisztikus struktúra versenykorlátozó hatású, s ez sem sérti a Telekom érdekeit.
Gaál Gellért viszont úgy véli, hogy ha a 4iG konzekvensen végigviszi a fent vázolt keresztértékesítési projektet, az mindenképpen fokozni fogja a versenyt, és két-három éven belül a Magyar Telekom számaiban is látszik majd a negatív hatás.
Az igazi nagy vesztes azonban a Yettel lehet,
amely egyedüli mobilszolgáltatóként marad vezetékes láb nélkül, emiatt könnyen lehet, hogy néhány éven belül kiárazódik a piacról, és akkor az ágazat még inkább kétszereplőssé formálódhat.
Grébel Szabolcs, a KBC Equitas szenior részvényelemzője szerint a Magyar Telekom befektetői bizonyos szempontból talán meg is nyugodhattak, hiszen a levegőben lehetett, hogy nagy kaliberű változás következik be a telekommunikációs piacon, úgyhogy végre felszállt a füst, a bizonytalanság csökkenhet.
Persze a Telekom is több szegmensben tapasztalhat változásokat, például az internetes és a tévés piacon második számú szereplő lehet.
– tette hozzá.
A 4iG szempontjából nézve ugyanakkor óriási lépésről van szó, mivel a korábban elsősorban információtechnológiai profillal működő cég jócskán átalakul. Az első negyedév végén a vállalati érték (EV) 680 milliárd forint volt (mintegy 230 milliárd forint tőzsdei kapitalizáció plusz 450 milliárd forint nettó hitelállomány), ehhez most hozzátevődik az 51 százalékos Vodafone-részesedés 365 milliárd forintos vállalati értéke, ami jelentősnek tekinthető, ráadásul a lehetséges szinergiák nettó jelentértéke is 150 milliárd forint lehet.
Így a vállalatértékhez képest szignifikánsan gyarapodhat a cég.
Nem mellesleg a tranzakció lezárását követően a 4iG fő profilja tovább erősödik, ahogyan a tavalyi évben már lezárult transzformációs folyamattal is, amellyel infokommunikációs vállalatcsoporttá fejlődött a cég. A vételárat Grébel Szabolcs szerint a Jászai Gellért által vezetett vállalat – az eddigi hasonló lépések finanszírozásából kiindulva – főként kötvénykibocsátásból, valamint zárt körű tőkeemelésből befolyó összegekből finanszírozhatja.
A 4iG számára egyértelműen pozitívan értékeli a megállapodást a cseh Wood elemzőcég, lévén a Vodafone jól illeszkedik a 4iG már meglévő üzletágaihoz, és jelentős keresztértékesítési szinergiákat teremt. A tranzakciót még akkor is értéknövelőnek tartják, ha az ár nem tűnik különösebben vonzónak. Az ügylet implikált tranzakciós EV/EBITDA-értéke 7,7-szeres, miközben a hasonló ügyletek a régióban 6–7-szeres érték között kötettek. A magyar Telenort a cseh PPF 2018-ban 6,4-szeres szorzón vásárolta meg, a lengyel Playt pedig az olasz Iliad 2020-ban 6,8-szeres értéken.
Újabb részvénykibocsátás jöhet
A bank szakértői úgy kalkulálnak, hogy – mivel a Vodafone magyar leányvállalata 260 milliárd forint anyavállalati hitellel és 5 milliárd forint készpénzzel rendelkezik – a tranzakciós vételár végül 460 milliárd körül alakulhat, amelynek értelemszerűen a fele jut a 4iG-re. Ezt a 230 milliárd forintot önerőből nem lehetséges kifizetni, mivel a 4iG jelenleg 100-110 milliárd forint készpénzzel rendelkezik, ezért további 130 milliárd forintos hitelfelvételre, részvénykibocsátásra vagy a kettő kombinációjára lesz szükség. „A részvényfinanszírozás erős hígulást hozhat a 250 milliárd forint körüli piaci kapitalizáció mellett” – kalkuláltak az Erste szakértői. |
