2019. január 29-én, amikor az Európai Parlament képviselői kétéves huzavona után jóváhagyták az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséről szóló megállapodást, sokan gondolták, hogy most következhet az az időszak, amely a tárgyalások folyamán alkalmanként fel-felbukkant visszatáncolási lehetőségek lezárásával az utolsó szeget is beütheti az angol font koporsójába. 

British,Sterling,Pound,And,American,Dollar,Currency.,Sterling,Pound,Coin
Fotó: Shutterstock

A legtöbb elemző számára nem volt kérdés, hogy a britek kilépése a gazdaság szempontjából nemcsak nehéz helyzetet teremt, de sok szempontból bizonytalanságot is hoz, erre pedig a devizaárfolyamok nem szoktak jól reagálni. 

Ennek ellenére a 2016-os Brexit-szavazást követő 1,1500-es dollárral szembeni mélypontot azóta is csak egyszer érte el az árfolyam, mégpedig a koronavírus-járvány világszintű terjedésének észlelésekor, 2020 márciusában. Utána 

a brit gazdaság egy teljesen extrém helyzetben a várakozásoknál jobb teljesítményt nyújtott,

és az oltásoknak a többi országot megelőző megindításával jobb helyzetbe került, mint sejteni lehetett. 

Ez a lendület 2021 végéig ki is tartott, azonban a romló világgazdasági környezet és az emelkedő hatványozottan hozta felszínre a korábban elfeledett problémákat.

A brit jegybank (Bank of England) az elsők között nyúlt a kamatemelés eszközéhez, mert az infláció brutális mértékben ugrott meg a szigetországban. Már akkor látszott, hogy talán itt kell a legnagyobb küzdelmet folytatni az árak és a gazdaság növekedésének csapdájában, mindez pedig érezhetővé vált az angol deviza árfolyamában is. 

 

Míg idén január elején még 1,35 környékén jegyezték a font-dollár keresztárfolyamot, addig júniusban már 1,25 alatt járt, és július közepén megközelítette az 1,1750-es értéket, hogy aztán némi korrekcióval 1,2000 fölé tornássza vissza magát.

A fundamentumok egyelőre nem segítik a font erősödését, hiszen a második negyedéves újra negatív értéket mutatott, éves összehasonlításban 0,1 százalékkal zsugorodott a bruttó hazai össztermék. Ehhez jön a 9,4 százalékos júniusi infláció, amely a hamarosan megjelenő júliusi adatban akár a 10 százalékot is elérheti a várakozások szerint.

Vagyis a jegybank egyelőre sikertelenül küzd az infláció ellen,

miközben a gazdasági teljesítmény már negatívba fordult, és sokak szerint a harmadik negyedéves adat bejelentése után elkönyvelhetjük a technikai recessziót is.

 

Habár az Egyesült Királyság esete nem egyedi e tekintetben, de most biztosan nem jön jól, hogy mindezzel önállóan, az EU segítsége nélkül kell megküzdenie.

Mindez pedig azt vetíti előre, amit egyébként a technikai elemzések is megerősítenek, hogy az angol font dollárral szembeni árfolyama a közeljövőben áttörheti az 1,2000-es kulcsszintet, és célba veheti a korábbi mélypontokat, vagyis az 1,1500-es értéket.