A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által frissen publikált dokumentum – az uniós szabályok időközbeni átalakulása, a jegybank felmérései és piaci konzultációi nyomán – az eddiginél konkrétabb elvárásokat támaszt a zöldátállással kapcsolatban, egyértelmű kiemelt célok felállításával ösztönzi a bankokat, itthon működő banki fióktelepeket a fenntarthatóbb működésre.
Az egyes jegybanki elvárásokat a hitelintézeteknek fokozatosan, idén szeptember 15-től, 2023. júliustól, illetve 2025. januártól kell teljesíteniük. Az MNB külön tudástárban további hasznos háttér-információkat nyújt a piaci szereplőknek és a nyilvánosságnak a zöld pénzügyi folyamatokról az ajánlás kapcsán.
A piaci szereplőknek stratégiájukban, üzleti tervükben és modelljükben már idén figyelembe kell venniük, a következő években pedig részletesen integrálniuk az éghajlatváltozással kapcsolatos, illetve a környezeti kockázatokat és lehetőségeket. Ezek rövid, közép- és (legalább tízéves) hosszú távú időhorizonton a kulcsfontosságú szektorokra, földrajzi területekre, termékekre, szolgáltatásokra terjedhetnek ki.
Kulcsfontosságú, hogy a hitelintézet irányító vezető testülete már ez évtől ismerje, értse és hatékonyan felügyelje a klímaváltozási és környezeti kockázatoknak a banki működésre gyakorolt hatásait, hogy az összhangban legyen az adott piaci szereplő kockázati étvágyával, stratégiájával.
Az MNB elvárja, hogy a hitelintézeteknél még 2022-ben jelöljenek ki az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok kezeléséért, kontrolljáért felelős szervezeti egységet vagy vezetőt, aki rendszeresen beszámol tevékenységéről a bankvezetésnek.
A hitelintézeteknek fokozatosan elemezniük kell, hogy a klímakockázatok miként hatnak „hagyományos” hitel-, működési, piac és likviditási kockázataikra. Ennek keretében számszerűsíteni kell az éghajlatváltozási és környezeti kockázatokat, ki kell alakítani az ezek mérésére és mérséklésére használt eljárásokat, eszközöket és módszereket (a támogató IT-háttérnél is).
Az ajánlás elvárja a bankoktól, hogy környezeti szempontból is fenntartható hitelezési politikát dolgozzanak ki, amely tartalmazza a hitelintézet számára fenntarthatónak minősülő célokat és sztenderdeket is. A bank eljárásai és módszertana révén képesnek kell lennie arra, hogy a hitelkockázat-vállalás és -kezelés során ellenőrizhesse: ügyfelei valóban fenntartható célokra fordítják-e az általuk nyújtott hiteleket.
Szükség van az ügyfelek rendszeres éghajlatváltozási és környezeti kockázati átvilágítására.
A hitelintézeteknek saját működésük kapcsán is mérniük kell a tevékenységükhöz kötődő közvetlen, illetve a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett karbonkibocsátást. Fel kell készülniük arra is, hogy rövidesen – összhangban az ezzel kapcsolatos uniós és hazai követelményekkel – nyilvánosságra kell majd hozniuk az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok mérsékléséhez kötődően megtett lépéseiket.
