Kamatdöntő ülést tartott a török jegybank, amelynek során 14-ről 13 százalékra mérsékelte az alapkamatot, miközben az utolsó adat szerint az országban a 80 százalékot közelíti az infláció. A török monetáris politikát régóta bírálatok érik, és ezek különösen azt követően erősödtek fel, hogy tavaly többször is kamatcsökkentésre került sor, miközben az infláció gyorsult, a török líra pedig gyengült.

Török líra
Fotó: Jakub Porzyczki / AFP

Sokan úgy gondolják, hogy az inflációs helyzethez nem alkalmazkodó monetáris politikát a kormányzat erőlteti a gazdasági növekedés érdekében, ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy nem új keletű folyamatról van szó. Az ezredforduló idején stabilizált líra tíz évvel ezelőtt gyengülni kezdett, az infláció megnövekedett, és ez a folyamat akkor is zajlott, amikor szinte az egész világ a deflációs folyamatokkal küzdött. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy amikor a világon felütötte a fejét a magas infláció, akkor felgyorsult a török folyamat.

A jegybank azonban úgy tűnik, nem a hagyományos módon kezeli a kérdést, indoklásuk szerint az inflációt a növekvő energia- és élelmiszerárak okozzák, amelyekre a nemzeti banknak nincs ráhatása. A csökkentés 

meglepte a piaci résztvevőket, miután épp az a jegybank hajtotta végre, ahol a legnagyobb a negatív reálkamat. 

A 79,6 százalékos infláció melletti 13 százalékos jegybanki alapkamat igen szokatlan, a török líra a döntés után másfél százalékkal gyengült az euróhoz képest.