A vállalati haszonkulcsokat jövőre összeroppantja a könyörtelen költségnyomás, ezért a részvényrali legjobb szakaszának búcsút inthetünk– írja egy közösen jegyzett véleménycikkben Michael J. Wilson (Morgan Stanley) és David J. Kostins (Goldman Sachs).
Nem volt teljesen indokolatlan a múlt havi részvényrali, hiszen a második negyedévi gyorsjelentési szezon prognózisai a vártnál kicsit jobban alakultak a tengerentúli részvénypiacokon, ahol a befektetők arra fogadtak, hogy a marzsok ellenállhatnak az inflációs nyomásnak. És az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed monetáris politikájával kapcsolatos aggodalmak is optimizmusba csaptak át.
A stratégák azonban a fejüket csóválják, mondván: A termelői árak kétszer olyan gyorsan nőnek, mint a dinamikusan emelkedő fogyasztói árak, ezért a jövő évben bővülő marzsokkal számoló elemzői várakozások irreálisak a ragadós költségnyomás és a visszahúzódó kereslet miatt.
A növekvő költségek akkor is behorpasztják jövőre a haszonkulcsokat, ha a bevételek tovább emelkednek. A stratégák arra számítanak, hogy 2023-ban 25 bázisponttal szűkülnek a nettó árrések.
Bár úgy vélik, hogy az már tetőzött, s valószínűleg gyorsabban csökken majd, mint amire a piac most számít, de ez még mindig nem sok jóval kecsegtet a tőzsdék számára, mivel csökkenti a működési tőkeáttétet és visszafogja a vállalati bevételeket. Magyarán a felpattanás bizony csak medvepiaci rali.
Úgy gondoljuk, hogy korai az optimizmus, pusztán azért, mert az infláció már tetőzött– mondják a stratégák.
A Bank of America stratégái azt is elmondták: arra számítanak, hogy az S&P 500 index a 3800 és 4200 közti sávban mozog a Fed következő, szeptemberi üléséig.
A bikakórust most kizárólag a JPMorgan Chase stratégái képviselik,szerintük a kockázat-nyereség arány nem rossz, s a gyenge makroadatok fordulatot hoznak a Fed monetáris politikájában.
