A Toyota vezetői állítják, hogy a hibridtechnológia sokáig versenyképesebb marad a tisztán elektromosnál, sőt, ha a szintetikus üzemanyagok gyártása is beindul, akkor a hidridek is csatlakozhatnak majd a zéróemissziós járművek táborához.
A japánok a világ negyedik legnagyobb piacára, az éves átlagban hárommillió darabos autóeladással jellemzett Indiára koncentrálják erőforrásaikat, de az eddig alkalmazott elitista szemlélettel felhagynak, főként az árpolitika területén. A Priusszal a hibridtechnológiát sikerre vivő japán vállalat 2013 óta árulja hibrid hajtással a Camry szedánt Indiában, ám ezért egy középosztálybeli család éves jövedelmének nyolcszorosát kérte el, amivel behatárolta a potenciális vevők körét.
Ennek most vége, a Toyota teljesen új alapokra helyezi stratégiáját, a költségcsökkentést a fókuszba helyezve. Bejelentették, hogy a hibrid hajtáslánc teljes gyártását az olcsó munkaerőt kínáló országba tervezik vinni, ezzel egyszersmind az ott működő gyáraik alacsony kihasználtságán is javítanak. Emellett nagyobb mértékben fognak támaszkodni a helyi beszállítókra.
A Toyota szorosabbra fűzi együttműködését a Suzukival is,
amely a legnagyobb indiai autógyártó, a Maruti többségi tulajdonosa. Elsősorban a Suzuki kisebb jármű-kategóriákban alkalmazott hibridtechnológiájának átültetése és költséghatékony gyártási módszereik átvétele szerepel a terveik között.
A Suzuki az úgynevezett mild hibrid vonalat képviseli, azaz a belső égésű motor nagyobb szerephez jut az elektromotorral szemben. Ennek megfelelően az autó kisebb teljesítményű akkumulátorokkal is beéri, ami jóval olcsóbbá teszi a gyártását, és árban is versenyképesebb lesz a tisztán elektromos autókkal szemben. Az utóbbiak elterjedését nagyban gátolja az országos töltőhálózat fejletlensége, ami sok potenciális vásárlót elriaszt az e-autóktól.
Az indiaiak emellett rendkívül árérzékenyek.
A Toyota és a Suzuki első közös indiai modellje, a hibridoffenzívát elindító Urban Cruiser Hyryder középkategóriás városi terepjáró (SUV) árcéduláján – a Reuters forrásai szerint – 25 ezer dollár szerepel, az épp egy hete bemutatott modell tehát a felébe kerül, mint a Camry szedán. Ezzel az indiai piac 18 százalékát uraló SUV kategóriában a Hyryder könnyedén maga mögé utasíthatja a Hyundai és a Kia népszerű, belső égésű motorral szerelt versenytársait.
Nem szólva arról, hogy harmadával kevesebb üzemanyaggal,
a Hyryder beéri 3,57 literrel száz kilométeren.
Az ár leszorításában a Maruti alkatrész-beszállítói bázisának bevonása is nagyban közrejátszik. Az eredmény: 3400 dollárral olcsóbb lesz a Hyryder, mint a Toyota azonos tudású benzin-dízeles SUV-modellje. Más piacokon ez a különbség jó, ha eléri a kétezer dollárt.
A Hyryder árát befolyásoló másik tényező az adózás, ezen a téren azonban egyelőre nem ért célba a Toyota lobbizása. Az újdelhi kormány ugyanis továbbra is a dízeles és a benzines autókéhoz hasonló, 43 százalékos adóval sújtja a hibrideket, noha környezetkímélő hatásuk evidens. A villanyautókon csak 5 százalékos az állami elvonás mértéke.
A Toyotának azonban van még egy ütőkártya a kezében:
a stratégiához illeszkedő nagyberuházások, amelyek elindítását a cég Narendra Modi miniszterelnök kormányának hozzáállásától teszi függővé. Márpedig újabban az autógyártók inkább távoznak Indiából, elég a General Motors 2017-es és a Ford idei kivonulását megemlíteni.
A Toyota egyelőre semmilyen konkrét számot nem közölt az indiai beruházásainak tervezett voumenéről, de bízik abban, hogy segíteni tudja Újdelhit a karbonsemlegességhez vezető úton, és hogy ebben partnerre lelnek egymásban. A Hyrydert a Toyota bidadi üzemében gyártják majd, melynek kapacitása évi 200 ezer autó. Az első SUV-okat az év végén, jövő év elején vehetik át megrendelőik.
Emissziós botrány robbant ki a Hino Motorsnál
Adathamisítási botrányba keveredett a Toyota teherautó- és buszgyártó leányvállalata. A Hino Motors hétfőn, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy leállítja egyes modelljeinek forgalmazását, miután a közlekedési tárca vizsgálata a Volkswagen dízelbotrányáéhoz hasonló visszaéléseket tárt fel nála. Korábban azt hitték, hogy az emissziós adatokkal való zsonglőrködés csak kamionoknál bukkan a felszínre, de most a kisteherautók is felkerültek a szégyenlistára, a részvényárfolyam 4 százalékos esését kiváltva a tokiói tőzsdén.
A japán Nikkei gazdasági lap ezt megelőzően szellőztette meg, hogy a Hino Dutro kisteherautó is fennakadt a vizsgálaton, s így az a faramuci helyzet állt elő, hogy a Hinónak a japán piacra szánt modellválasztéka átmenetileg kimerült. 2019 óta 76 ezer Hino Dutrót adtak el.
Ogiszo Szatosi, a Hino elnöke a cég saját vizsgálataira hivatkozva kijelentette, hogy egyetlen olyan visszaélésről sem tud, amely miatt a forgalmazást le kellett állítaniuk, a lépés nyereségtermelésre gyakorolt hatását azonban már modellezni kezdték.
