A harmadik legnagyobb francia banknak, a Société Générale-nak (SocGen) a 2020 januárjában a moszkvai Hyatt szállóban összeült igazgatósági tagjai nehéz döntés előtt álltak. Arról vitatkoztak, hogy megszabaduljanak-e orosz leányuktól, a Roszbanktól.
A befektetők és az igazgatóság egy jelentős része utálták az egész ügyletet, nem bíztak az orosz piacban. A SocGen vezérigazgatója, Frédéric Oudéa azonban nem engedett: megtartották az orosz bankot. Itt indult el az a folyamat, amely végül Európa egyik legrégebben regnáló bankvezérének a bukásához vezetett.
A kaput az orosz invázió tette be, a SocGen, egykor a legnagyobb francia bank, a második negyedévben 1,5 milliárd eurós veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, az orosz érdekeltség leírásán 3,3 milliárd eurót buktak. Oudéa regnálását válságok, botrányok, szerkezetátalakítások és folyamatos útkeresés jellemezte.
Két évvel ezelőtt már a lemondás küszöbén állt, azonban az igazgatóság úgy döntött, hogy a folytonosság jegyében 2023-ig maradhat – ám ismét tűzoltásra volt szükség az egyre csak hányódó pénzintézetnél.
A Financial Timesnak (FT) nyilatkozó források szerint a SocGen elnöke, Lorenzo Bini Smaghi a zárt, merev, lassú vezetőváltások és finom átmenetek által jellemzett francia bankrendszerben szokatlan választásra kényszerül; még tengerentúli jelölteket is elképzelhetőnek tart a vezérigazgatói posztra.
Oudéa 2008 májusában vette át a bankot, azóta a részvények árfolyama 71 százalékkal zuhant.
A SocGen kapitalizációja 19 milliárd euró, nagyjából egy kisebb, regionális amerikai bankkal van így egy kategóriában. A legnagyobb helyi rivális, a BNP Paribas piaci értéke 60 milliárd euró, míg az amerikai Goldman Sachsé például majdnem 110 milliárd dollár.
Az elmúlt négy évben a bank sorra adta ki a profitfigyelmeztetéseket, 2019-ben pedig több ezer munkahelyet szüntetett meg egykor virágzó, egzotikus derivatívákra szakosodott kereskedelmi üzletágában. Egy évvel később kitört a koronavírus-járvány, a részvényüzletág több százmillió eurós veszteségeket hozott össze, miután a vállalatok sorra vonták vissza osztalékfizetési ígéreteiket.
A zuhanó piaci részesedés és az alacsony részvényárfolyam felvásárlási célponttá tette a bankot: az olasz UnicCredit próbálkozott is ezzel 2018-ban.
Az FT forrásai szerint öt lehetséges utóddal folynak a háttértárgyalások. Közülük az egyik legesélyesebb Sébastian Proto, akit négy évvel ezelőtt a Rothschild bankháztól igazoltak le. Proto ugyanabban az elitiskolában végzett, mint Emmanuel Macron francia elnök, s nagy szerepe volt abban, hogy egybeolvassza és digitalizálja a SocGen hálózatait. Az esélyesek között emlegetik még Slawomir Krupát, aki a bank befektetési banki divízióját vezeti. A végső döntés októberre várható. Oudéa az igazgatóság tagjaként vesz részt a kiválasztási folyamatban.
Az új vezetőnek nem lesz könnyű dolga: lendületet kell adnia a kissé eliszaposodott SocGennek, amelynek utol kellene érnie az elmúlt években Európa-szerte fontos pozíciókat kiépítő BNP Paribas-t.
Az emelkedő kamatkörnyezet erre elvben remek lehetőséget kínál. (Jegybanki kamatemelések idején a pénzintézetek hajlamosak hitelkamataikat gyorsabban emelni, mint betéti kamataikat, így tisztes profitra tesznek szert a növekvő nettó kamatbevételen.)
Oudéa örökségéhez hozzátartozik az is, hogy kiépítette az ügyfelei számát tekintve legnagyobb francia online bankot, a Boursoramát, továbbá 4,9 milliárd euróért megvásárolta az autólízinggel foglalkozó LeasePlant. Ezzel az elmúlt negyedévekben stabilizálódott és javult az alaptevékenységből származó árbevétel.
A Citi elemzői például optimisták, szerintük a SocGen egyike a leginkább ígéretes európai bankpapíroknak, és sikerrel hajtotta végre a szerkezetátalakítást.
Igaz, hozzáteszik: pozitív véleményüket a bankkal kapcsolatban nagyban befolyásolta az, hogy a részvényeket erősen alulértékeltnek tartják.
