A Vodafone-tranzakcióval a 4iG valódi kihívója lehet a Magyar Telekomnak

A Vodafone Magyarországgal megkötött Term Sheet-aláírás előtt tett a 4iG ajánlatot a Yettel Magyarország felé? Az Antenna Hungária Yettelben lévő 25 százalékos tulajdonrésze miatt az elemzők ezt a forgatókönyvet gondolták valószínűbbnek. 

A komoly mobilszolgáltatási portfólió hiányából fakadó versenyhátrány miatt minden lehetőséget alaposan megfontoltunk. A probléma megoldására több  forgatókönyvünk volt: a DIGI meglévő infrastruktúrájának és hálózati frekvenciakészletének organikus bővítése vagy a piaci akvizíciók. Mindkét piaci lehetőséget megvizsgáltuk. A Yettel egy jól prosperáló vállalat, de kizárólag mobilszolgáltatásokkal van jelen Magyarországon. Ezzel szemben a Vodafone jelentős vezetékes infrastruktúrával, szakember- és ügyfélbázissal is rendelkezik, amely így a legnagyobb szinergiákat és a meghatározó piaci pozíciót biztosíthatja számunkra. 

A múlt héten publikálta jelentését a Vodafone felvásárlási terveivel kapcsolatban a 4iG-t követő londoni elemző cég, az Edison. Véleményük szerint reális lehet a Vodafone Magyarország 715 milliárdos cégértéke. Ugyanakkor az itthoni elemzőházak szakértői közül többen is drágának tartják az akvizíciót. Mi a véleménye erről? 

Kritikus hangok mindig vannak egy piacformáló tranzakció kapcsán, viszont hasonló piaci akvizíciókat is bemutató elemzéseket mindeddig csupán a londoniak tettek közzé. Az Edison elemzése kiemelte a tranzakció cégértékével összefüggésben, hogy a közzétett 7,7-szeres EV/EBITDA érték, a bevétel, költség és beruházási szinergiák 150 milliárd forintos együttes hatásával módosítva valójában 6,1-szeres EBITDA-szorzót jelent, ami teljesen megegyezik a régióban az elmúlt időszakban jellemző tranzakciók 6-7-szeres értékével. Hozzátenném, hogy a tőzsdei kereskedési mutatók alapján kalkulálni egy ilyen léptékű stratégiai vállalatfelvásárlás értékét szakmai hiba, hiszen az elemzőknek tudnia kell, hogy ha egy tőzsdei felvásárlásnál akarnánk többséget szerezni, akkor nyilván mire elérnénk azt, a részvényár és ezáltal a kereskedési mutatók sem a mostaniak lennének. A kontroll prémiumkérdése az egyik legfontosabb objektív értékelési tényező.  

Jól értjük, hogy a Vodafone 255 milliárd forintos adósságállományával csökkenhet a vételár a 715 milliárd forinthoz képest? 

Jól. A 715 milliárd forint cégérték, vagyis enterprise value. Ebben a vállalat adósságállománya is benne van. Hogy a mi esetünkben ez mennyi lesz, azt még nem tudhatjuk, hiszen az átvilágítás előtt vagyunk, illetve ez az eladón is múlik, mert bármennyi is az adósságállomány jelenleg, a tulajdonosnak a tranzakció zárásáig van lehetősége azt törleszteni vagy tőkésíteni. Ebben az esetben a vételárat legfeljebb az átvilágítás során esetlegesen talált egyéb tételek csökkenthetik csak. Ezért ezeket a kérdéseket a tranzakció zárásakor tudjuk majd részletesebben megválaszolni. 

Ha a magyar állam és a 4iG átvállalják a Vodafone hiteleit, milyen refinanszírozásban gondolkoznak? Ebben részt vehetnek majd a magyar bankok is? 

Ahogy az előbbiekben elmondtam, ha lesz mit átvállalni, akkor akár igen, de nagyon korai ez a kérdés. Érdemi választ a tranzakció zárásakor tudok adni erre a kérdésre. 

A szinergiahatások számításakor milyen tételeket vettek figyelembe? Az esetleges leépítések költségmegtakarításaival is számoltak? 

Számításainkban a 150 milliárd forint jelen értékű szinergiahatás egy nagyon konzervatív becslés, amelyben természetesen a capex és opex hatásokkal is számoltunk. A külső tanácsadók iparági benchmark alapján készített becslése szerint a valóság jóval meghaladja majd az előzetes várakozásainkat, 

 Mikor rendelkezhetnek konkrét elképzelésekkel a távközlési portfóliójuk integrációjára? Lehetséges, hogy az akvizíció után egyes eszközeiket, például a mobilkommunikációs vagy más vezetékes hálózataik eladósorba kerülnek? A Yettel 25 százalékát valóban eladhatják? 

Az integrációs menetrend kialakításához ismernünk kell a Vodafone minden folyamatát és pontos működését. Úgy gondolom, hogy a stratégia kialakítása 3-6 hónapos tervezést igényel majd, hiszen egy közel háromezer főt foglalkoztató konvergens szolgáltatót és a 4iG csoport távközlési vállalatait – Digi, Antenna, Invitech – szeretnénk egy jól és hatékonyan működő versenyképes csoporttá formálni, amely nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is tovább tudja erősíteni piaci pozícióit a következő évtizedekben. Ahogyan az előző kérdésre adott válaszomban már jeleztem, megvizsgálunk minden lehetőséget, amelyek az integráció kapcsán felszabaduló eszközök, illetve pénzügyi befektetések értékesíthetőségére vonatkoznak. 

 Nem elhamarkodott alig fél év alatt lezárni egy ekkora tranzakciót? 

A tranzakciót előkészítő munka már több mint egy éve tart, így semmiképpen sem beszélhetünk arról, hogy elhamarkodnánk azt. A 4iG számára több szempontból is fontos, hogy rövid idő alatt le tudjuk zárni a tranzakciót. Egyrészt a márciusban lezárt távközlési akvizícióink után stratégiai szempontból lényeges, hogy a magyar vállalataink integrációjába a Vodafone-nal tudjunk belevágni. Az is fontos, hogy az egész integrációs folyamat mihamarabb elindulhasson, hiszen a kiaknázható szinergiák elengedhetetlen feltételei egy versenyképes és pénzügyileg erős működésnek. Nem utolsósorban a megvásárlásra kerülő vállalat szempontjából is az a jó, ha a tranzakció nem húzódik el, mert az a Vodafone szervezetében és a működésben is bizonytalanságot okozhatna, amit mindenképp szeretnénk elkerülni.  

Számít arra, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálja az akvizíciót? 

Az akvizícióval nem lépünk át semmi olyan jogszabályi előírást vagy határt, ami alapján az Európai Bizottság versenyjogi hatóságának hivatalból vizsgálnia kellene azt. Ugyanakkor a jelenlegi szabályozás alapján ezt bármikor, bármilyen ügyben megtehetik.  

Hogyan érinti az akvizíció a jövőbeni osztalékfizetést? 

Továbbra is célunk, hogy osztalékot fizessünk a részvényeseinknek, befektetőinknek. Ugyanakkor a makrogazdasági és finanszírozási környezet romlása jelentős többletterhet ró a csoportunkra, melyből fakadóan a felelős működés része kell, hogy legyen a kötelezettségeink és beruházásaink finanszírozása mellett a tartalékok képzése is. Véleményem szerint a részvényesi értékteremtés szempontjából a legfontosabb az előbbiekben megjelölt célok arányának minden körülmények közötti helyes megválasztása.  

A Vodafone márkanév meddig lesz majd használható? 

A márkanév használatáról a végleges adás-vételi szerződés keretein belül fogunk majd megállapodni. A piacon jellemzően legalább egy-két év az a minimális időszak, amíg az előző tulajdonos márkaneve használható. Terveink szerint a teljes – hazai és nemzetközi – távközlési portfóliónk egységes márkanévvel és arculattal fog működni már középtávon. 

Az 51-49 százalékos tulajdoni arányokat mennyi időre rögzítik? Lehetséges, hogy később a 4iG növelje részarányát? 

A magyar állam és a 4iG a tranzakció részeként egy részvényesi megállapodást kötnek majd egymással. Ennek keretein belül fogunk megállapodni minden ilyen kérdésben. 

Mi az első lépés a tranzakció lezárása után? Logikusnak tűnik a DIGIMobil ügyfelek felé ajánlatot tenni, hogy előfizetéseiket váltsák át Vodafone-ra. 

A mobil és vezetékes távközlési szolgáltatásokból fakadó keresztértékesítési szinergiákat, illetve a digitális infrastruktúránk és hálózataink konszolidációját minél magasabb szinten szeretnénk kihasználni, hiszen ez az egyik legfontosabb célja az akvizíciónak. A DIGI mobilüzletága a jelenlegi struktúrában évek óta veszteségesen működik. Teljesen logikus lépés, hogy egy sikeres tranzakciót követően a Vodafone hálózatában lényegesen jobb szolgáltatásokat biztosítsunk majd a már meglévő ügyfeleinknek. 

Az előfizetők biztosak lehetnek abban, hogy a magyar távközlési piacon továbbra is lesz árverseny? Ha másért nem, talán azért kételkedhetnek, mert a Vodafone, Digi, Yettel cégek felett lesznek tulajdonosi átfedések. 

És honnan tudja, hogy valóban lesznek-e átfedések? Én másként gondolom. A magyar telekommunikációs piacot a Matáv privatizációja óta, vagyis közel három évtizede egy nagy szereplő uralja, amelynek így jelentős piacbefolyásoló ereje volt. A Vodafone-tranzakcióval a 4iG valódi kihívója lehet a Magyar Telekomnak, amely véleményem szerint inkább fokozni fogja majd a beruházási és az ügyfelekért folyó versenyt. 

A Rheinmetall AG a 4iG stratégiai befektetője. Az ő számukra milyen előnyökkel járhat a Vodafone Magyarország többségi részesedésének megszerzése? 

Pont ugyanazokat az értékeket teremti számukra, mint a többi részvényesünknek. Múlt héten publikált féléves gyorsjelentésünk adataiból már jól látható, hogy a bevételeink 76 százléka ma már a távközlésből származik, amelyek ráadásul kiegyensúlyozzák az IT-szegmensből származó bevételek periodikusságát, illetve jelentősen átalakítják a bevételeink arányát a magánszektor javára. A Rheinmetall már a befektetésük előtt megvizsgálta stratégiai elképzeléseinket a hazai, illetve nyugat-balkáni távközlési piacon, és a kezdetektől támogatta azokat. A Rheinmetall-lal közös stratégiai partnerségünk elsősorban a hadipari és civil digitális megoldásokra, valamint a technológiai fejlesztésekre fókuszál, amelyek a 4iG csoport informatikai és space & defence divízióit érintik, ahol több közös vállalat alapításán dolgozunk. A német vállalat menedzsmentjével közös célunk, hogy a hadiipari-fejlesztésekhez kapcsolódó IT-megoldások mellett, a Rheinmetall-konszern érdekeltségeinek informatikai igényének kiszolgálásában egyre határozottabban jelen legyünk. A stratégiai együttműködésnek köszönhetően jelentősen növelhetjük a hazai és nyugat-európai piacokról származó bevételeinket, és akár már középtávon megduplázhatjuk informatikai kapacitásainkat.  

Az eladósodottság esetleges növekedésével számítanak arra, hogy a jelenlegi B+ rating tovább romlik? Ha így alakul, mennyiben drágulhatnak a forrásbevonás költségei? 

Nem számítok erre, mert a növekedés nemcsak az eladósodottságban, hanem a bevételeinkben, a magasabb jövedelmezőségben és az eredményeinkben is megjelent. Nőtt a működési eredményesség és diverzifikáltabb üzleti profilja lett a cégcsoportunknak. A makrogazdasági folyamatok – energiaárrobbanás, gyors bérkiáramlás – minket is érintenek, ugyanakkor a cégcsoport integrációjából fakadóan a szinergiák egyre jobb kihasználása a 2023-as évtől jelentősen javítani fogja a mérlegünket. Az IT-ágazatra jellemző, éven belüli ciklikusság is jóval egyenletesebb volt már idén is, ebben további előrelépés várható jövőre, a korábbiaknál jelentősen simább negyedéves cash-flow periódusok várhatóak. Összességében az EBITDA-marzs, a jövedelmezőségünk jelentős javulását azt gondolom, hogy a hitelminősítő is pozitívan bírálja majd el.  

A Vodafone-ügylet mögött kissé háttérbe szorult az egy héttel korábbi bejelentés: a SpaceComban a tervezett 51 százalék helyett 20 százalék tulajdonrészt szerezhet a HungaroDigitel. Ezek alapján visszalépnek az ügylettől? 

Nem. A stratégiánkba beilleszthető a kisebbségi tulajdonszerzés is, amennyiben az új ügylet kereskedelmi feltételeiről a társasággal meg tudunk állapodni. A tárgyalások eredményéről a szokásos módon, a Budapesti Értéktőzsdén keresztül tájékoztatjuk majd részvényeseinket és a közvéleményt. 

Milyen mértékben érinti az extraprofitadó a 4iG csoport távközlési vállalatait? 

Távközlési különadót korábban is fizettek vállalataink, az Antenna Hungáriát, a DIGI-t és az Invitechetet is érintik ezek az adónemek. Nagymértékben függ majd a befizetésünk mértéke a Vodafone-tranzakció eredményétől is, amely ebben az esetben több tízmilliárd forintot is jelenthet az elkövetkező években.  

A balkáni terjeszkedés mögött mi volt az elsődleges stratégiai cél vagy megfontolás, miért volt ez vonzó terület? Látnak-e és ha igen, milyen kockázatokkal kell számolnia a befektetőknek ebben a régióban? 

A balkáni régió távközlési piacain jelentős növekedési potenciált látunk, amelynek számos oka van. Egyrészt azért, mert lényegesen nagyobb a súlya a fiatalabb generációknak, ami a digitális szolgáltatásokra való fogékonyságot, illetve azoknak az elterjesztésében is nagyobb piaci lehetőséget jelent. Másrészt a közös történelmi és kulturális kapcsolódásnak köszönhetően könnyebben tudunk érvényesülni ebben a régióban, sokkal kevesebb a nagy globális szereplő, a várható EU-s csatlakozás pedig újabb növekedési lendületet adhat a már meglévő lehetőségek mellett. 

Tekintettel arra, hogy már az uniós csatlakozás előszobájában várakoznak ezek az országok, az intézményrendszerek működése, vagy a jogharmonizáció területén nincsenek óriási különbségek Magyarországhoz, vagy bármely EU-s országhoz képest. Ennek megfelelően a kockázatok is minimálisak, sőt kifejezetten a magyar befektetőkre nyitott, és a magyarországi befektetőket támogató klímát tapasztaltunk mindenhol.