Borús nyitásra készültek a piacok csütörtökön, ennek megfelelően mínuszban indították a napot a vezető európai börzék, mélyről indult a BUX is, ám hamar javult a hangulat, az OTP hirtelen közel 2 százalékos pluszba került, igaz, szerdán ennél is nagyobb árfolyamesést szenvedett el. Jelen állás szerint úgy fest, hogy az amerikai indexek félszázalékos emelkedéssel nyithatnak.
Az európai piacok csütörtökön mínuszban nyitottak, de aztán megjöttek a vevők, és már mérséklődni látszik a tegnap esti hatás. A dollár a tegnapi jelentős erősödés után gyengül az euróhoz képest, vélhetően a kamatdöntés előtt túl sok dollárvételi pozíciót nyitottak, és ezeket most zárják. Az árupiacokon egyelőre nem történtek érdemi mozgások, minden jel arra utal, hogy a piacok megnyugodtak, megemésztették a tegnapi kamatdöntést.
Mi váltotta ki az esést?
Tegnap véget ért a Fed kétnapos kamatdöntő ülése, amelynek a végén sor került a várt 75 bázispontos kamatemelésre , ezzel az amerikai alapkamat a 3–3,25 százalékos sávba került. Nominálisan ez nem tűnik soknak, azonban 2008 óta, vagyis 14 éve a legmagasabb a kamatszint, és ez nem véletlen: a Fednek a nyolcvanas évek óta nem kellett az ellen küzdenie, legfeljebb megelőző lépéseket tennie.
A döntés után a piac feszülten figyelte Jerome Powell Fed-elnök szavait, hisz ebből lehet a további kamatpályára vonatkozó következtetéseket levonni. Powell pedig határozott volt, kijelentette: üzenete nem változott az utolsó alkalom óta, a jegybank továbbra is
elszánt arra, hogy az inflációt lehozza a 2 százalékos célértékre.
Az idén még összesen 125 bázispontos emelés várható, ezáltal 4,25–4,50 százalék közé kerülne a kamatszint, miközben a várható tetőzési szint 4,6 százalék, ami azt jelenti, hogy jövőre még egy 25 bázispontos emelés esedékes. A bizottság arra számít, hogy ez a szint a jövő évben fenn is marad, vagyis kamatvágás még nem lesz 2023-ban.
A piac eddig azt árazta, hogy hamarabb megindulhat a csökkentés, így most az eszközök gyorsan átárazódtak: az amerikai kétéves állampapírhozam 4,1 százalékra ugrott, de a tízéves hozam is feljebb került 3,54 százalékra.
Powell nem zárta ki, hogy is bekövetkezhet, de ez nem tántorítja el a kamatemelés folytatásától, ha ezt az infláció szükségessé teszi. Vélhetően ezúttal a állása sem fogja befolyásolni, mint 2018-ban, amikor az eső árfolyamok megijesztették, és gyors fordulat következett a monetáris politikában: kétségkívül akkor még nem kellett különösebb inflációs veszéllyel számolni.
Egyetlen gond az infláció
Mindazonáltal Powell nem igazán volt pesszimista: a recesszió jeleit nem látja, az előző közleményével szemben most szerény fogyasztás- és termelésnövekedésről számolt be, miközben a munkaerőpiacot is robusztusnak ítélte. Az egyetlen probléma az infláció, annak mértékét még sokallják,
a tervezet kamatemelési lépéseket ugyanakkor megfelelőnek ítélik ennek kezelésére.
Döntő változások tehát nem voltak, és még csak a helyzet romlásáról sem lehet beszélni összességében, azonban Powell infláció elleni elszántsága lehűtötte a befektetői kedélyeket, különösen hogy a tavalyi év nagy részében a jegybankelnök még nem vette komolyan az inflációt. A részvényárak még tegnap csökkenésnek indultak, csaknem 2 százalékos esés alakult ki zárásra az indexek szintjén, és ezzel az S&P 500 index alul is múlta a korábbi csúcshoz képesti 20 százalékos értéket, azonban a júliusban tapasztalt mélypontot nem érte el, így egy zárás alapján a piac még nem kiált medvét.
