Júliusban újra nyereségesen működött Oroszország második legnagyobb bankja, a VTB Bank, miután az első fél évet rekordveszteséggel zárta – közölte a pénzintézet, hozzátéve, hogy még idén megkezdi a hitelezést kínai jüanban és egyéb nem nyugati devizákban is.

Saint Petersburg International Economic Forum
Fotó: Sefa Karacan / AFP


 

Andrej Kosztyin, a VTB vezérigazgatója a Vlagyivosztokban tartott Keleti Gazdasági Fórumon felszólalva azonban elárulta, hogy a meglepő júliusi fordulat dacára a VTB továbbra is veszteséget vár éves szinten.

Július óta elkezdtünk nyereséget termelni. Reméljük, hogy a harmadik és a negyedik negyedév egészében pozitív lesz 

– folytatta Kosztyin a fórumon.

A bank a külföldön befagyasztott eszközök, a szankciók és a nyitott devizapozíciók kombinációjából az első fél évben iszonyúan brutális veszteségeket szenvedett el – mutatott rá Kosztyin. A menedzsment azonban hatalmas változásokat is tapasztalt ügyfelei viselkedésében, 

a „barátságtalan” országok devizáiban elhelyezett betétek aránya ugyanis az év eleji 40 százalékról 15 százalékra csökkent.

Mint ismert, Oroszország azokat az országokat, amelyek szankciókkal sújtották – köztük az Egyesült Államokat, az tagjait és Nagy-Britanniát – barátságtalannak bélyegezte, és arra ösztönözte a bankokat és a vállalatokat, hogy ne kereskedjenek a devizáikkal.

A VTB azt tervezi, hogy még év vége előtt megkezdi a baráti országok vállalatainak hitelezését is – mondta Kosztyin. Az egyik lehetséges projekt például egy 450 milliárd rubel (1 rubel = 6,6 forint) értékű kínai jüannak megfelelő összeget mozdítana meg, ám további részleteket nem közölt.

A VTB amúgy nincs egyedül a kínai deviza „felfedezésével”, hiszen Oroszország vezető hitelezője, 

a Sberbank kedden közölte, hogy már meg is kezdte a jüanban történő hitelezést, és meglehetősen nagy keresletet tapasztalt.

A kínai jegybank augusztus végén 5 bázisponttal, 3,65 százalékra csökkentette az egyéves hitelkamatlábat, míg a rubel alapkamata a júliusi csökkentés ellenére még mindig 8 százalékon áll. 

Moszkva 70 milliárd dollárt költ „baráti” devizákra, túl erős a rubel

Többnyire jüant, kisebb részben rúpiát vásárolnak az oroszok – rövid távra.