Moszkva azt tervezi, hogy 70 milliárd dollár értékben vásárol be „baráti” devizákból az idén, hogy fékezze a rubel felértékelődését. Hosszú távon azonban Oroszország megszabadulna kínai kitettségétől, többek között ebből finanszírozná állami beruházásait. A hír nyomán erősödött a dollár, a török líra, valamint az indiai rúpia.
A bejelentés része a Kreml új gazdaságstratégiájának, amellyel a nyugati szankciók hatásait igyekszik kivédeni. A Bloomberg értesülései szerint a moszkvai gazdasági vezetés, köztük a jegybankelnök, Elvira Nabiullina már augusztus 30-án rábólintott a kezdeményezésre. A nyugati szankciók következtében az orosz jegybanki devizatartalék nagyjából 640 milliárd dollár felét fagyasztották be a nyugati országok.
„Az új helyzetben különösen nehéz likvid külföldi devizatartalékokat felhalmozni a válságos időkre készülve”
– idézi a hírügynökség a témában készült prezentációt. Az elmúlt években a Kreml főleg dollárban és euróban halmozott fel tartalékokat, elsősorban az olajár hullámzásainak költségvetésre gyakorolt hatását kompenzálandó.
„A befagyasztott 300 milliárd dollár nemhogy segítené Oroszországot, pont ellenkezőleg: a sérülékenység és az elhalasztott lehetőségek szimbóluma”
– fogalmaz a dokumentum.
A jelentés szerint viszont még a „baráti” államok devizáinak felhalmozása is problematikus. A jüankészletek eladásról meg kellene állapodni Pekinggel, ami viszont nagyon nehezen lenne keresztülvihető válságos időkben. Más devizák, például az Egyesült Arab Emírségekben használt dirham magas politikai kockázatú, hiszen ezek az országok hajlamosak gyorsan változtatni a politikai elkötelezettségeiken. A török líra szintén kockázatos, jelentős a leértékelődés kockázata.
Rövid távon azonban az olaj- és gázexportból származó bevételek rekordszintre javíthatják a folyó fizetési mérleget, és ez tovább erősítheti a rubel árfolyamát.
Így a javaslat 4,4 ezer milliárd rubel (nagyjából 70 milliárd dollár) befektetését irányozza elő „baráti” országok devizáiba, főleg jüanba.
A devizatartalék diverzifikálása érdekében Moszkva a háborút megelőző években egyre növekvő mértékben vásárolt jüant, a tartalékaiban a világon az egyik legmagasabb arányban szerepel a kínai deviza. A jüanra nem vonatkoznak az európai és az amerikai szankciók, viszont Moszkva ezekhez sem fér hozzá korlátlanul.
A jelentés szerint 180 milliárd jüan halmozódott fel, nem számítva az idei vásárlásokat.
A nyugati szankciók bevezetése után az oroszok már nem közöltek nyilvános adatokat a tartalékaik szerkezetéről. A legutolsó hivatalos adat szerint
január elsején a kínai deviza 17,1 százalékát tette ki a tartalékoknak, ez kicsit több mint 100 milliárd dollárnak felel meg.
A kiszivárgott dokumentum szerint a következő 3-5 évben a Kreml eladná jüantartalékait, ebből szeretné finanszírozni a kieső nyugati technológia helyére lépő fejlesztéseket, valamint az új ázsiai piacok felé kiépítendő infrastruktúrát. A dokumentum nem részletezi ennek ütemezését, csupán annyit említ meg, hogy a folyamat erősíti a rubelt, ami segít kompenzálni a beruházási kiadások inflációs hatását.
