Három hónap alatt nagyot fordult a világ az alapkezelőkkel, akiknek a kezei közül rengeteg pénz folyt ki a második negyedévben, miközben a befektetők is hatalmas összegeket váltottak vissza tőlük, fedezéket keresve az egyre sokasodó gazdasági és piaci kockázatok elől.

Chinese shares rebound on Thursday
Fotó: Wang Gang / Imaginechina via AFP

A befektetési alapokban kezelt vagyon világszerte 5,5 százalékkal apadt április és június vége között az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) friss adatai szerint, a március végén még 65,6 ezermilliárdos vagyontömeg 3,6 ezermilliárd euróval erodálódott.

A kamatemelések és a gazdasági lassulástól való félelem a második negyedévben jókora kiáramlást eredményezett a hosszú távú befektetési alapokból az Egyesült Államokban és Európában. Kínában ezzel szemben – a vegyes eszközök kivételével – minden alaptípus tőkebeáramlást könyvelhetett el, különösen a kötvény- és pénzpiaci alapok teljesítettek jól

 – mondta el a trendekről Bernard Delbecque, az EFAMA gazdasági és kutatási főigazgatója.

A különböző befektetési termékekből összesen 138 milliárd eurót vettek vissza a megtakarítók, a nettó értékesítés hosszú idő után először fordult a negatív tartományba. 

Igaz, már az első negyedévben, közvetlenül a háború kitörése után erősen visszafogták vásárlásaikat a befektetők, a 92 milliárdos tétel nagyságrendekkel volt kisebb, mint 2021-ben bármikor, amikor két negyedévben is meghaladta az ezermilliárd eurót a frissen lekötött tőke volumene. Az elmaradó tőkebeáramlásnál azonban sokkal nagyobb pusztítást végeztek a tartósan pesszimista piaci hangulatban alázuhanó árfolyamok.

A visszaesés éppen a két legnagyobb piacon, az Egyesült Államokban és Európában volt a legszembetűnőbb, ahol – helyi devizában mérve – 12, illetve 6,9 százalékkal zsugorodott az összvagyon. A tengerentúlon ezzel már valamivel kevesebb, mit 30 ezermilliárd eurónak megfelelő vagyont fialtattak a számlákon, Európában pedig 18,7 milliárd euró felett diszponáltak a vagyonkezelők.

Az előbbiekhez képest jóval szerényebb méretű kínai alapkezelői szektort elkerülte a válság, mi több, 7 százalékos bővüléssel, 3,4 ezermilliárd euróra ugrott az itt befektetett állomány.

A kisebb piacok közül Ausztráliában 3,5, Japánban 4,1 százalékos volt a visszaesés, a brazil portfóliókezelők viszont megúszták 0,3 százalékos vagyoncsökkenéssel. Vakarhatják a fejüket kanadai kollégáik, az észak-amerikai államban ugyanis bő 10 százalékkal csappant meg a kezelés alatt lévő állomány röpke három hónap alatt.

Az európai piacokon 89, az amerikain 187 milliárd eurónyi tőke folyt el a különböző alapokból, míg Kínában 120 milliárdos pluszforrásnak örvendhettek a portfóliókezelők. A befektetők egyáltalán nem csak a rizikós eszközöktől szabadultak, a kötvényalapok például 116 milliárd euró tőkét veszítettek, döntően a tengerentúli befektetők visszaváltásai miatt.

A befektetési alapok globális vagyona
 

A részvényalapok 61 milliárd eurós negatív nettó értékesítéssel zárták a periódust, a visszaváltásban  Európa jeleskedett leginkább. A vegyes portfóliókat 54 milliárd eurós forráskivonás sújtotta, az ilyen eszközöket az amerikai, a kanadai és a kínai megtakarítók is nagy tételben adták, az európaiak viszont 11 milliárd euróval növelték ebbéli kitettségüket.

Pozitív – 34 milliárdos – értékesítéssel csupán a pénzpiaci alapok zártak, ezeket leginkább az ázsiai befektetők zsákolták, Kínában 76 milliárd eurót helyeztek el ilyen likvid termékekbe. Ezzel szemben az amerikaiak 37 milliárd, az európaiak 18 milliárd eurót váltottak vissza.

A heves piaci árfolyammozgások leginkább a tőzsdei befektetéseket rombolták, a részvényalapok vagyona globálisan tizedével zuhant három hónap alatt. A vegyes eszközöknél közel 6,5 százalékos esést regisztráltak, de még a kötvényeszközökben fialó megtakarítások értéke is 2,5 százalékkal apadt.

Ütésállónak bizonyult viszont a pénzpiaci és az ingatlanszegmens, ezek 5, illetve 8 százalékos vagyonbővülést értek el a gazdasági viszontagságok közepette is.