A befektetői bizalom töretlen a reáleszközök iránt, ez a gazdaságilag borúsabb időszakokban még erősödni is szokott
– kezdte válaszát a Duna House elemzési és PR-vezetője, Benedikt Károly, aki szerint ha nem kizárólag a matekot nézzük, az ingatlannak sok befektető szemében nimbusza van. Ha hosszabb távon vizsgáljuk, valóban értékálló és stabil befektetéseknek bizonyul. Tény, hogy aki az elmúltíz10 évben szállt be, szép hozamot realizálhat most, ha értékesíti ingatlanát.
Az értéknövekedés töretlen, ha valaki például nyolc éve vásárolt egy átlagos lakást, most akár négy-ötszörös áron értékesítheti, arról nem is beszélve, ha időközben még hasznosította is az adott ingatlant.
Ha valaki most vásárolna, akkor persze árnyaltabb a kép.
Bizonytalan, hogy az elkövetkező egy-két évben stagnálás vagy árcsökkenés jön, de abban mindenki egyetért, hogy nem nyúlhat mellé, aki hosszú távon tervez, ugyanis tíz év múlva biztosan többet ér majd az adott lakás, mint most.
A magánbefektetők körében az átstrukturálás a jellemző, és ez általában a portfóliókban lévő ingatlanbefektetések arányának csökkenésével jár. Benedikt Károly azt mondta, nem arról van szó, hogy tömegek fordulnak el az ingatlanpiactól, hanem inkább több kisebb lakást vásárolnak, bízva abban, hogy az esetleges lejtmenetet színesebb palettával jobban át tudják vészelni.
Összességében a befektetők fele hátat fordít az ingatlanoknak
– fogalmazta meg markáns véleményét a VG-nek a Balla Ingatlan tulajdonosa. Balla Ákos szerint igen kedvezők a mostani hozamszintek, és a csáberejüket csak növeli, hogy gyakorlatilag munka nélkül hoznak pénzt tulajdonosuknak. Ugyanakkor szerinte az „ingatlanpiaci befektető” kategória igen színes.
Egy jelentősen különböző kategóriát képviselnek azok a sok esetben külföldi pénzemberek, akiknek nincs kötődésük a lokációhoz, szinte kizárólag a számokat nézik – ők elpárologhatnak a piacról. Ez persze elvezethet az árak csökkenéséhez, ami növeli az előbbi csoport számát, lakásvásárlási lehetőségét, így nőhet a tranzakciók száma.
Csak jelentős gazdasági visszaesés, pesszimista forgatókönyv esetén csökkenhetnek az árak annyira, ami már a mostani hozamszintek mellett visszavezetné a „keményvonalas” befektetőket az ingatlanpiacra – összegzett Balla Ákos a VG-nek.
Már a MÁP+-nak is volt elszívó hatása, pedig évi 5 százalékot fizetett, így most is sokan pártolnak majd el az ingatlanpiacról
– kezdte válaszát az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László. Immár nincs kőbe vésve szerinte az ingatlanok árának rövid távú emelkedése, eltérően az elmúlt évekre jellemző, évi 20-25 százalékos drágulástól, viszont az állampapírpiaci helyzet attraktív, ami erősítheti az „elvándorlást”.
Azt is látni kell, hogy szemben az állampapírpiac biztonságával, az ingatlankiadás mindig tartalmaz némi rizikót. A lakás amortizációja a bérlőtől függ, és bármilyen karbantartás, fejlesztés mára megdrágult. Emellett a rövid távú kiadás kockázatai is megnőttek.
A múlt példáit felhasználva most nem lehet modellezni a jövőt
– ez a fő gond most Balogh László szerint. Ami biztos, hogy akik évekkel ezelőtt vettek ingatlant, és hasznosították, jól jártak. Most jelentős hozammal tudnak kiszállni ingatlanukból – ha akarnak.
Nagy kérdés, hogy mit hoz a közeljövő, ugyanis a bérleti díjak emelkedése már megállt, emellett a rezsiváltozások is átrendezhetik a piacot, noha a jobb energetikai besorolás miatt a befektetők körében népszerű új lakásokat kevésbé érinti az áremelés.
Akik most vennének befektetési célból ingatlant, azok nem biztos, hogy végül valóban aláírják a szerződéseket, érezhető lesz tehát az állampapírpiac elszívó hatása.
Lenullázódástól nem kell tartani, de az elkövetkező egy-két év más hangulatot hoz az ingatlanpiacon – hangsúlyozta a VG-nek az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Közben úgy viszik a lakossági állampapírokat, mint a cukrot
Változatlanul kedvező értékesítési adatokat közölt az Államadósság Kezelő Központ a lakossági állampapírokról. Habár egyesek (szélsőséges véleményt megfogalmazva) az államcsőd veszélyével riogattak, a VG-nek nyilatkozó elemzők szerint nincs veszélye a fizetésképtelenségnek.
de az tény, hogy a néhány hete vásárolható Prémium új sorozatából, amelynek induló kamata 11,75 százalék, 203,3 milliárd forintnyit vett a lakosság, míg a szintén magas éves hozamot biztosító és a diszkontkincstárjegy-hozamok alakulása alapján kamatozó Bónusz Magyar Állampapírból csaknem 69 milliárd forint értékben adtak el. Továbbra is tart az egykori slágertermék, a MÁP+ mélyrepülése, mindössze 200 millió forintért vettek belőle, ami nem is csoda, hiszen sokkal kedvezőbb lehetőség a korábban említett két konstrukció, a szeptemberben a 20 százalékot is meghaladó éves időszakában.
