Se nem indokolt, se nem szerencsés jelenleg államcsődről beszélni
Nagyon valószínűtlen egy magyar államcsőd, Magyarország eddig mindig sikeresen finanszírozta az adósságát – mondta a VG-nek Török Lajos, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője. A szakértőket azután kérdeztük a hazai gazdaság fizetésképtelenségének esélyéről, hogy az elmúlt időszakban több közgazdász, sajtóorgánum pendítette meg ennek lehetőségét. Bokros Lajos, a Horn-kormány hírhedt pénzügyminisztere kezdte a sort, amit később több sajtóorgánum folytatott, államcsődközeli állapotot vizionálva.
A szakember ugyanakkor úgy látja: nem igazolja semmi ezeket állításokat, a magyar államadósság finanszírozása stabil.
Egyrészt az adósság jelentős része forintalapú, másrészt a lakosság szerepe a meghatározó a finanszírozásban, márpedig nem valószínű, hogy ők gyorsan kivonnák a megtakarításaikat ebből a formából. Megemelkedett ugyan a CDS-felárunk, de továbbra is 250 pont alatt van, az elemző szerint ez nem egy egészen elképesztő szint, főleg, hogy 2011–12-es euróválság alatt ez a mutató 700 pont felett is volt, és az sem járt fizetésképtelenséggel.
A jelenlegi helyzetben nem indokolt és nem szerencsés államcsődről beszélni
– szögezte le Török Lajos. A hozamok ugyan emelkednek – tette hozzá –, de ezzel együtt az államkötvények iránti kereslet továbbra is erőteljes, a magyar papírokat rendszeresen túljegyzik.
Megjöttek a részletes adatok: zsákolta az új PMÁP-ot a lakosságA 11 százalék feletti éves kamatra valósággal rárepültek a lakossági befektetők. |
Kicsi az esélye a magyar gazdaság fizetésképtelenné válásának, egy esetleges államcsődnek – ezt már Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője mondta a VG-nek. A szakember arra hívta fel a figyelmet, az államnak továbbra is vannak tartalékai, a kormányzat jegybanknál vezetett számláján van elég pénz. Idén egy nagyobb lejárat van az államkötvényeknél, amelyet ki kell fizetni, de arra bőven megvan a fedezet az elemző szerint.
Egyedül az energiaszámla tud problémát okozni, azon kattog mindenki, hogy tudjuk-e fizetni, vagy sem
– mutatott rá az elemző, ugyanakkor hozzátette, hogy az MVM–Gazprom-megállapodás egyértelműen javít ezen a helyzeten. Mint ismert, fél évre szóló fizetési halasztást kapott a magyar energetikai vállalat, így a téli hónapokban egy meghatározott küszöbérték fölötti részt nem kell azonnal fizetni az orosz cégnek. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a megállapodás bejelentését követő háttérbeszélgetésben azt mondta, hogy ezzel a folyó fizetési mérleg problémáját kívánja orvosolni a kormány.
Az elemzők többsége ezt tartja a magyar gazdaság egyik legfőbb bajának, az energiaárak felrobbanása miatt óriási hiány keletkezett a külkereskedelemben, aminek kezelése most talán az egyik legfontosabb gazdaságpolitikai kihívás.
Németh Dávid kitért a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékjának szintjére is, amely jelenleg 36 milliárd euró. Úgy látja, hogy alapvetően itt sincsen probléma, de szerinte
ennek mértékét mindenképpen növelnie kellene a jegybanknak, mivel nem lehet tudni, hogy mi történik a következő fél évben.
Török Lajos ehhez annyit tett hozzá, hogy a magyar devizatartalék abszolút értelemben nem kevés, a probléma inkább az, hogy a környező országokban, például a cseheknél és a lengyeleknél is magasabb, ez pedig a forint pozícióját is rontja.
Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e hasonló helyzet, mint 2008-ban, amikor teljesen kiszáradt a kötvénypiac, és az állampapírok iránti kereslet teljesen visszaesett, az Equilor elemzője azt mondta, még mindig az a helyzet, hogy forrástöbblet van mind a magyar, mind a globális piacokon, a jegybankok ezt a forrástöbbletet próbálják csökkenteni különböző eszközökkel, de szerinte kiszáradásra egyelőre semmi nem utal.
